1941-1946 k�z�tt a Magyar K�pz�m�v�szeti F�iskol�n Rudnay Gyula �s Bern�th Aur�l a mestere. 1958-1961: Derkovits �szt�nd�j; 1967, 1972: Munk�csy-d�j; 1976: �rdemes m�v�sz; 1976, 1977: N�v�d�j; 1983: Operah�z gobelin-p�ly�zat I. d�ja; 1985: Kassai Nemzetk�zi Fest�szeti Bienn�l� d�ja; 1985, 1987: Szegedi Bienn�l� d�ja; Magyar M�v�szeti Akad�mia tagja; 1994: a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend tisztikeresztje. 1951-1954 k�z�tt rajztan�r, majd k�pszerkeszt�. 1961-1963-ban a Magyar K�pz�m�v�szeti F�iskola, 1963-t�l a Magyar Iparm�v�szeti F�iskola tan�ra. 1945-ben a t�pi�szelei m�v�sztelepen, 1959-ben a nagymarosi alkot�h�zban dolgozott. 1960-t�l m�terme van a Sz�zados �ton feles�g�vel, Tassy Kl�r�val. A Pedag�gus K�pz�m�v�szeti St�di� alap�t�tagja, a Berzsenyi T�rsas�g aleln�ke. A 60-as �vek elej�t�l tanulm�nyozhatta a sv�jci �s francia ki�ll�t�sokat, s azok tanuls�gait megismertette kort�rsaival. Ezzel fontos k�zvet�t� szerepet j�tszott. Konstrukt�v ir�nyban indult fest�szete, de kamatoztatta a sz�rrealizmus st�lusjegyeit is. Gyakran mutat be m�vein abszurd, irracion�lis helyzeteket. T�bb m�ve k�p a k�pben; remekm�vek r�szleteit mai figur�kkal vesz k�r�l. M�s k�pek klasszikus m�vek parafr�zisai (Maj�lis). A 70-es �vekben eljutott az absztrakci�ig, de - ragaszkodv�n a tematik�hoz - visszat�rt a figurativit�shoz. Mur�li�i (secco, panno, �veg, mozaik, intarzia) a rendeltet�snek megfelel�en hol figur�lisak, hol stiliz�ltak. Fest�s mellett verset �s pr�z�t �r: A t�ls� partr�l, A mad�rh�z, kisreg�ny, Budapest, 1993; Amerikai napl�, Budapest, 1994; Am�g ez lehets�ges, Budapest, 1994. Tanulm�nyai a Lyukas�r�ban, az �j Id�kben l�ttak napvil�got. A Duna TV-nek k�pz�m�v�szeti sorozatot szerkesztett.

SZENTESI ALKOT�SAI

--

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/eigel-istvan-478

K�p:
Eigel Istv�n arck�pe - forr�s: internet