Európa sok országában kicsi, alig észrevehető botlatókövek emlékeztetnek a történelem egyik vészkorszakára, a náci deportálásokra, mely Magyarországon éppen 70 évvel ezelőtt történt. Szentesen is található egy feliratos kis macskakő a Havas-ház előtt, a második világháborúban elhurcolt Havas József emlékére, aki a korábban itt működött patika tulajdonosa volt.

Nemrégiben hívták fel figyelmünket az Ady Endre utcán, a gyermekorvosi rendelő előtti járdaszakaszon szerénykedő kis térkőre, melynek felirata idén, a Magyar Holokauszt Emlékévében szomorú aktualitást kap. Érdeklődésünkre helytörténetben járatos, lokálpatrióta emberek sem tudtak információval szolgálni. Internetes cikkekben vizsgálódva kiderült, hogy egy úgynevezett botlatókőről van szó, s az egyik tudósítás már igen közel vitt a szentesi alkotás idejének beazonosításához. E szerint egv német szobrászművész, Gunter Demnig 2012. szeptember 28-án Budapesten négy áldozat emlékére köveket helyezett el saját kezűleg a járda burkolatába, majd másnap továbbutazott Szentesre és Békéscsabára. A Havas Józsefre emlékező kő elhelyezésének más írásos nyomát nem leltük. A legkézenfekvőbb magyarázatnak az tűnt, hogy a botlatókő megrendelői esetleg nem akartak médiavisszhangot, hanem szépen csendben, szűk körben állítottak emléket. Aztán a botlatókő már betöltheti rendeltetését, vagyis, aki séta közben észreveszi, talán lehajol, elolvassa, és egy pillanatra elgondolkozik a felvésett szövegen.

Utánaolvastunk: a német képzőművészben 1993-ban fogalmazódott meg az ötlet, hogy botlatókövekkel, azaz az utcába ágyazott, macskakő nagyságú kis réztáblákkal emlékeztesse az utókort a náci uralom alatt elhurcolt és megsemmisített zsidókra, cigányokra, ellenálló katolikusokra és a terror egyéb áldozataira, méghozzá az előtt a ház előtt, ahol az illető utoljára lakott. Rádöbbent, hogy egész egyszerűen elfelejtették az emberek azokat, akiket a környezetükből hurcoltak el - így viszont, visszaadva a nevüket annak a helynek, ahol egykor laktak, talán emlékezni fognak rájuk. Egyébként személyesen nem kötődik a holokauszthoz, mégis már ez vált élete küldetésévé.

Mindenhol, ahonnan megrendelés érkezik, ő maga helyezi a járdafelületbe a botlatóköveket, Magyarországon 2007-ben Budapesten az elsőt. A legtöbb esetben a túlélő hozzátartozók és leszármazottak megrendelése alapján készíti el Demnig, aki már több mint 40 ezer botlatókövet helyezett el Európában, tudtuk meg Landwehr Klárától, a Kultunio Alapítvány kuratóriumi elnökétől. Ez a szervezet koordinálja Magyarországon a botlatókövekkel kapcsolatos ügyeket, s mint megtudtuk, 120 euró a költsége, engedélyt a helyi önkormányzattól kell kérni. Megerősítette, hogy sajnos még mindig nagyon kevesen tudnak a botlatókövekről, de úgy érzi, nagyon szép módja ez a megemlékezésnek.

Havas József gyógyszerész a szentesi zsidó hitközség egyik prominens, tekintélyes tagjának számított. Közismert, népszerű ember volt. A Harruckern utcai gyógyszertárát, mely Magyar Király néven működött, más felekezethez tartozók is szívesen látogatták. A zsidótörvények az ő sorsát is véglegesen befolyásolták. Elsők között deportálták. 1944 áprilisában Gunst Sándor hitközségi elnökkel, Lampel Béla bankigazgatóval, Kálmán Géza iskolaszéki elnökkel, Wellisch István ügyvéddel együtt Bácstopolyára hurcolták, onnan vitték őket tovább Auschwitzba/Dachauba, ahol megöltek valamennyiüket. Neve a: szentesi izraelita temetőben felállított holokauszt emlékműn található a mintegy 800 áldozat neve között. Házát máig Havas-házként emlegetik a városban.

Egy szép vasárnapon, mindössze húsz percet vett igénybe a botlatókő elhelyezése a Havas-ház előtt, s valóban, maga a német művész rakta le - tudtuk meg egy informátorunktól. Havas József Budapesten élő unokája kérte az engedélyt - értesültünk a műszaki osztálytól. Szűk családi körben, illetve néhány ismerős jelenlétében, minden publicitás kizárásával került a szentesi járdába a 40 ezer botlatókő egyike, mint a Havas örökösök kegyeleti emléke.
 
Szentesi Élet 2014. február 14.