| L - lexikon : Lakos József (Szentes, 1913 — Szentes, 1946) rendőrkapitány |
Lakos József (Szentes, 1913 — Szentes, 1946) rendőrkapitány
 Szentesen született. Tanító édesapját 1924-ben a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepéért – összesen 28 havi román és magyar fogság után – kényszernyugdíjazták, de magántisztviselőként mindhárom fiát taníttatta. Öccseihez hasonlóan a szentesi Horváth Mihály Reálgimnáziumban érettségizett. Tanulmányai befejezése után rövid ideig újságíró a Csongrádmegyei Hírlapnál, majd a sorkatonai szolgálat után, 1939. szeptemberben felvették a rendőrség állományába. Szolnokra osztották be, gyakornok, majd a tanfolyam elvégzése után detektív lett. 1940-ben áthelyezték szülővárosába. Munkája során a helyi politikai szervezetek megfigyelésével is foglalkozott. A Vörös Hadsereg 1944. október 8-i bevonulása után jelentkezett a megszálló hatóságoknál, és a szovjet városparancsnok megbízta a rendőrkapitányi feladatok ellátásával. 1945. januárban kommunista kezdeményezésre a nemzeti bizottság megkísérelte elmozdítani posztjáról. 1945. februárban igazolták. Ellenállt a helyi MKP-szervezet politikai nyomásának, ezért a szentesi kommunisták – 1945 előtt detektívként néhányukkal szemben eljárást folytatott – kezdeményezésére Tömpe András vidéki főkapitány április végén mint az elmúlt rendszer hívét leváltotta. Letartóztatták – egyes források szerint megkínozták –, majd május 3-án internálták. Szeptember 1-jén a szegedi népügyészség ejtette az ellene felhozott vádakat, de internálását a Belügyminisztérium csak 1946. februárban szüntette meg. Szabadulása után kórházba vonult, ahol – még mielőtt az ügyben további vizsgálatra sor kerülhetett volna – négy merénylő március 7-én éjjel meggyilkolta. Az országos hatóságok részvételével – az iratok tanúsága szerint – elnagyoltan folytatott nyomozás idején a szentesi MKP-szervezet több tagját (akik közül néhányan nemcsak politikailag, hanem személyes bosszúvágy miatt is szemben álltak Lakossal) mint feltételezett tettest és felbujtót felfüggesztették, néhányukat előzetes letartóztatásba helyezték, de valóságos felelősségre vonás Futó Dezső (FKgP) és Lévay Zoltán (Magyar Szabadság Párt) több interpellációja ellenére sem történt, és az 1948. évi amnesztia során az ellenük folytatott az eljárást megszüntették. A tények feltárására csak 1989-ben kerülhetett sor. [1]
LEXIKON
 Kunstár Csaba: R-gárdisták gyilkolták meg a szentesi rendőrkapitányt
Szentes egykori rendőrkapitányát, Lakos Józsefet 1946. március 7-én a kommunista R-gárda tagjai brutálisan meggyilkolták a városi kórházban. Az elkövetők közkegyelmet kaptak - annak ellenére, hogy a gyilkosság jelentékeny belpolitikai vihart kavart. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő dokumentumokból világosan kitűnik, hogy a gyilkosságot az egykori kommunista képviselő, Dadi Imre parancsára hajtották végre, és a merényletről a rendőrök is tudtak. A történet - bár krimibe illik - jól tükrözi hazánk 20. századi történetét. [2] TOVÁBB>>>
Az oldalon felhasznált források
Irodalom:
[1] http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/lakos.htm
[2] Kunstár Csaba: R-gárdisták gyilkolták meg a szentesi rendőrkapitányt.
(Délvilág 2009.08.01 (http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/r-gardistak_gyilkoltak_meg_a_szentesi_rendorkapitanyt/2109229/)
Kép:
Lakos József arcképe - forrás: internet
© Csányiné Bali Emese - Lakos József sírja részlet
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szentesen született. Tanító édesapját 1924-ben a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepéért – összesen 28 havi román és magyar fogság után – kényszernyugdíjazták, de magántisztviselőként mindhárom fiát taníttatta. Öccseihez hasonlóan a szentesi Horváth Mihály Reálgimnáziumban érettségizett. Tanulmányai befejezése után rövid ideig újságíró a Csongrádmegyei Hírlapnál, majd a sorkatonai szolgálat után, 1939. szeptemberben felvették a rendőrség állományába. Szolnokra osztották be, gyakornok, majd a tanfolyam elvégzése után detektív lett. 1940-ben áthelyezték szülővárosába. Munkája során a helyi politikai szervezetek megfigyelésével is foglalkozott. A Vörös Hadsereg 1944. október 8-i bevonulása után jelentkezett a megszálló hatóságoknál, és a szovjet városparancsnok megbízta a rendőrkapitányi feladatok ellátásával. 1945. januárban kommunista kezdeményezésre a nemzeti bizottság megkísérelte elmozdítani posztjáról. 1945. februárban igazolták. Ellenállt a helyi MKP-szervezet politikai nyomásának, ezért a szentesi kommunisták – 1945 előtt detektívként néhányukkal szemben eljárást folytatott – kezdeményezésére Tömpe András vidéki főkapitány április végén mint az elmúlt rendszer hívét leváltotta. Letartóztatták – egyes források szerint megkínozták –, majd május 3-án internálták. Szeptember 1-jén a szegedi népügyészség ejtette az ellene felhozott vádakat, de internálását a Belügyminisztérium csak 1946. februárban szüntette meg. Szabadulása után kórházba vonult, ahol – még mielőtt az ügyben további vizsgálatra sor kerülhetett volna – négy merénylő március 7-én éjjel meggyilkolta. Az országos hatóságok részvételével – az iratok tanúsága szerint – elnagyoltan folytatott nyomozás idején a szentesi MKP-szervezet több tagját (akik közül néhányan nemcsak politikailag, hanem személyes bosszúvágy miatt is szemben álltak Lakossal) mint feltételezett tettest és felbujtót felfüggesztették, néhányukat előzetes letartóztatásba helyezték, de valóságos felelősségre vonás Futó Dezső (FKgP) és Lévay Zoltán (Magyar Szabadság Párt) több interpellációja ellenére sem történt, és az 1948. évi amnesztia során az ellenük folytatott az eljárást megszüntették. A tények feltárására csak 1989-ben kerülhetett sor. [1]
Kunstár Csaba: R-gárdisták gyilkolták meg a szentesi rendőrkapitányt
