^[1.] nagyváradi és teleki Horváth Gyula (Orbaitelek, 1843 — Budapest, 1897) politikus
Horváth Gyula Orbaiteleken született 1843. január 24-én, ősi erdélyi nemesi család sarjaként. Iskoláit Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és a brassói szász gimnáziumban végezte. 1859-ben a heidelbergi egyetemen bölcsészhallgató. 1860-ban az olaszországi magyar légió tagjaként Garibaldi oldalán harcolt. 1861-ben hosszabb tanulmányutat tett. Hazatérése után Küküllő megyében telepedett le. 1872-ben Balközép-párti programmal országgyűlési képviselővé választották. Az 1875-ös pártfúziók során a Szabadelvű Párthoz csatlakozott. 1876-1881 között a képviselőház jegyzője, később rövid ideig alelnöke. A Magyar Hírlap megalapítója és haláláig szerkesztője.

1881 tavaszán kinevezték a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat kormánybiztosává. Ezekben a hetekben vészes gyorsasággal áradt a Tisza és a Körös vize. Április közepére a vízmagasság meghaladta az 1879. évi árvíz szintjét, amely annak idején Szegedet elpusztította. Most ez a sors várt Szentesre és a környező településekre. Hogy a katasztrófa mégsem következett be, az legnagyobbrészt Horváth Gyula kormánybiztos határozott fellépésének és ésszerű intézkedéseinek volt köszönhető. Teljhatalmával élve 400 katonát vezényeltetett Szentesre, gőzhajóval hordatta a földet a gátak megerősítésére, mozgósította a város minden munkaképes lakosát, tetemes pénzsegélyt utalt ki a rendkívüli kiadásokra, s ami nem kevésbé jelentős, állandó személyes jelenlétével lelket öntött a gátakon küzdő elkeseredett és elcsigázott emberekbe.

Az árvíz pusztításától megmenekült Szentes méltó módon szerette volna kifejezni háláját, amelyet bizonyít a városi képviselő-testület 1881. május 12-én hozott alábbi határozata:

"Horváth Gyula miniszteri biztos volt az, ki nemes bátorsággal, fáradalmat nem ismerő odaadással, éjt és napot eggyé téve, mit emberi erő megtehet, ő megmentésünkért mind azt megtette; s midőn a városi képviselőtestület keble a hála indulatával iránta telve van, az elismerés és köszönet, mit e férfiúnak nyújthat, oly kevés, hogy ezt tetőzni óhajtván, hogy sem Szentes városa előtt e férfiú, sem e férfiú előtt Szentes városa az emlékezetből kitörölhető ne legyen, őt ezennel egyhangú lelkesedéssel Szentes város díszpolgárává választja, s részére díszokmány kiadása rendeltetik el."

Horváth Gyula 1897. augusztus 19-én bekövetkezett halálával Szentes egyik jelentős pártfogóját veszítette el. Budapesti temetésén a város 12 fős küldöttséggel képviseltette magát. A Kerepesi úti temetőben az egyik búcsúbeszédet Sima Ferenc szentesi országgyűlési képviselő tartotta; koporsója mellett díszruhás szentesi hajdúk álltak díszőrséget. ^[2.]
 

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[2.] Labádi Lajos: Az első: Horváth Gyula  Fejezetek a díszpolgári cím történetéből
http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2003/31_0808/08.htm

Fotó:
[1.] metszetkép, Horváth Gyula (1843-1897), 19. sz., - forrás: internet