A Szentesi �let 1986. decemberi sz�ma adott h�rt arr�l, hogy az �rp�d Tsz h�k�di �zemegys�g�ben egy �reg tanya�p�letet eml�kt�bl�val jel�ltek meg, amellyel az �si tiszai — kurcai �tkel�hely eml�k�t szeretn� v�rosunk meg�rizni. A tanya val�sz�n�leg az utols� v�mh�z volt, amely az �tkel�helyet vigy�zta.

A XX. sz�zadban a fels�j�r�si csord�s lakott benne, �s a leg�regebbek Bikaakol n�ven ismert�k. Az �reg �p�letet az �rp�d Tsz rakt�rk�nt haszn�lta, de f�ltve �rizte, mert a legal�bb k�tsz�z �vet sejtet� falak v�delm�t fontosnak tartotta.

Az eml�kt�bl�n k�t f�ldrajzi n�v szerepel, mely �szszetartozott a XX. sz�zadig: a b�di r�v �s a kurcai �tkel�. A nagy m�lt� b�di r�v ott volt, ahol a tiszai strandra vezet� rampa �s az �rt�ri k�ves�t van. „B�d (B�ld) tiszai r�vhely, amelynek v�mj�t I. G�za 1075-ben a garamszentbenedeki ap�ts�gnak adta.. Szerepelteti Anonymus is a honfoglal�s t�rt�net�ben." (Gy�rffy Gy�rgy: az Arp�dkori Magyarorsz�g t�rt�nelmi f�ldrajza 892. o.)

A b�di r�v nev�t a Tisza jobb partj�n �ll� B�d, B�ld nev� k�z�pkori telep�l�sr�l kapta. A falu „ .. . a mai csongr�di hat�r Kilences nev� puszt�j�n �llott, azon a magas f�ldh�ton, ahol a vas�ti vonal a Holt-Tisza mel� lekanyarul. Egy v�r�s kereszt �ll itt, mint egy s�reml�k az elpusztult falunak." (Sima L�szl�: Szentes t�rt�nete 149. o.) „...temploma k�zvetlen�l a Tisza partj�n �llt." (Kovalovszky J�lia: R�g�szeti adatok Szentes k�rny�k�nek t�rt�net�hez.)

A falut a kivonul� t�r�k�k �gett�k fel 1686-ban. A falu eml�k�t �rz� kereszt m�r r�g�ta nincs meg, sors�r�l semmit sem tudnak az ottlak�k. A Tisza jobb oldal�n viszont a volt �tkel�helyn�l, a g�ton k�v�l �ll egy talapzat, amelyen Nepomuki Szent J�nos szobra volt. (Nepomuki Szent J�nos a hal�szok �s v�zimoln�rok p�rtfog�ja, v�d�szentje volt, de a foly�k k�zel�ben is sokfel� �ll�tottak neki szobrot. (A szobor a m�sodik vil�gh�bor�ban elpusztult, pedig m�g eml�keztethetett volna benn�nket a fontos helyre.)

A b�di r�v akkor vesz�tette el a jelent�s�g�t, amikor 1903-ban �tadt�k a forgalomnak a tiszai k�z�tivas�ti hidat. A kurcai �tkel�, amelyet egy�tt adom�nyozott I. G�za a b�di r�vvel a garamszentbenedeki ap�ts�gnak 1075-ben, m�r 1883-t�l megsz�nt r�vhely lenni, mert a v�ros �s a Kucori-cs�rda k�z�tti csongr�di �t szakasz�t kik�vezt�k, �s a b�di r�ven �tkel�k a v�rosba vezet� �ton k�zlekedtek. (A Kucori-cs�rda a b�di r�v mellett volt, nem messzire a mai Kucori-�rh�zt�l.)

Ny�ri Antal nyelv�szprofesszor, aki Szentes sz�l�tte, a k�vetkez�ket irta az �tkel�kr�l: a b�di r�vvel egykor� �tkel�hely volt a kurcai v�m, melyhez a b�di r�vt�l egyenes �t vitt, ezt az utat ma is v�mh�zi g�tnak nevezik. A kurcai v�mh�z a mai bikaakoln�l m�g most is megvan: kanfar� (lecsapott v�g�), n�dtet�s, �reg �p�let ez, a fels�p�rti �regek ma is v�mh�znak h�vj�k. Ma is olyan �llapot�ban van, ahogy v�mh�zk�nt haszn�lt�k." (Ny�ri Antal : A kihal� szentesi v�zi�let n�prajzi �s n�pnyelvi maradv�nyai). Ny�ri Antal professzor, aki a t�bl�t felavatta, az 1940-es �vek �llapot�t �rta le tanulm�nyaiban. A v�mh�z �p�lete meg�rizte eredeti form�j�t napjainkig. L�nyegesnek tartotta a v�ros megjel�lni azt a helyet is, hiszen sz�zadunkig az utak a kurcai �tkel�helyr�l kiindulva �K-nek �s DK-nek vittek tov�bb a mocsaras, l�pos vid�k kiemelked� h�tjain, hosszan elny�l� magas partjain.

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
Zs�ros Katalin: Hol volt a b�di r�v? (Szentesi �let, 1986. 12. sz�m)