Nagyon kevesen tudnak arr�l, hogy Bart�k B�la is megfordult Szentesen, akir�l az id�ben m�g senki sem sejtette, hogy vil�gh�r� ember lesz. A n�pzenei gy�jt�se sor�n Bart�k k�t �zben is j�rt n�lunk. Az els� l�togat�s�nak pontos d�tum�t sajnos, nem tudjuk, csak annyi t�mpont van, hogy a m�sodikat m�sf�l esztend� el�zte meg a helyi sajt� k�zl�se szerint.
 
A m�sodik l�togat�skor azt is k�z�lte uz �js�g, hogy „k�t Idegen �r �ll�tott be Szentes v�ros�ba, �s az egyik Bart�k B�la volt" , a m�sik szem�lyt az �js�g nem nevezte meg. M�ra egyik �r�s�ban az szerepel, hogy Bart�knak — n�pzenegy�jt�s�n�l — Gy�rfi Istv�n volt a t�rsa, tal�n � j�tt vele Szentesre. Gy�rfi Istv�n mint n�prajztud�s v�lt orsz�gosan h�ress�, teh�t elk�pzelhet�, hogy a n�pzene gy�jt�s�n�l is seg�dkezett Bart�knak.

A m�sodik l�togat�s, amir�l Bart�k lev�lben �rtes�tette dr. Tasn�dy Antal v�rosi f��gy�szt, 1908. m�rcius-, �s m�jusban t�rt�nt. Teh�t az els� l�togat�s, ami m�sf�l �vvel azel�tt t�rt�nt, 1906-ban lehetett, Akkor is Tasn�dy kalauzolta Bart�kot, level�ben azt k�rte Bart�k: szeretn�, ha a teker�s�k �s a teker�s muzsik�t k�s�r� klarin�tosok rendelkez�s�re �lln�nak, s j� p�r magyar n�t�t belemuzsik�ln�nak fonogr�fg�p�be, hogy a n�pzene szentesi maradv�nyait meg�r�k�thesse uz ut�kor sz�m�ra.
 
Az Alf�ldi Ellenz�k szerkeszt�je, akit�l az adatok sz�rmaznak, b�mulatos m�don j�l t�j�kozott volt Bart�k �let�tj�r�l mert azt is tudta �s k�z�lte is cikkben, hogy az els� l�togat�sa �ta kinevezt�k Bart�kot a Zeneakad�mia rendes tan�r�v�, de az�rt nem feledkezett meg a szentesi specialit�sr�l, a teker�muzsik�r�l. A fentiek ellen�re m�gis Bert�kk�nt szerepel a cikkben, de az nyilv�n a szed� hib�ja volt. A korabel i �js�gok n�l ugyanis nem helyeztek s�lyt a korrig�l�sra.

Sajnos, Bart�k level�t nem tudjuk el�ker�teni. A c�mzett val�sz�n�leg mag�nlev�lk�nt kezelte azt, �s mag�n�l tartotta.

A teker�muzsik�r�i annyit: ez a szentesi specialit�s ma is l�tezik. Az utols� teker�s�k egyike Szer�nyi D�nlel — hal�l�ig — sz�mos esetben j�tszott a r�di�ban ls.

Az eml�tett �js�gcikk hangj�b�l kicseng, hogy a szerkeszt� nemcsak ismerte Bart�k munk�ss�g�t, hanem azt �rt�kelte is. ami 1908-ban magasfok� zenei Intelligenci�t jelentett.

�rdekess�gk�nt Id�zem a J�val k�s�bb — 1930-ban — megjelent lexikonb�l a Bart�k B�l�ra vonatkoz� r�szt.

„Bart�k B�la sz�letett 1881., zeneszerz�, zongoram�v�sz, a modern eur�pai muzsika egyik legnevesebb alakja. Zenefolkl�r kutat�sai, gy�jt�se, feldolgoz�sai, zeneszerz�i munk�ss�ga �j fejezetet nyitott a magyar zene t�rt�net�ben. Az aton�lis zene egyik legjelent�sebb k�pvisel�je. M�vei A k�kszak�ll� herceg v�ra, F�b�l faragott kir�lyfi, A csod�latos mandarin, Rapsz�dia zenekarra �s zongor�ra. Burleszkek el�gi�k sirat��nekek, magyar �s t�t n�pdalk�rusok. Ady Endre t�bb vers�t megzen�s�tette. Zenet�rt�neti tanulm�nyai t�bb helyen megjelentek. Zenem�v�szeti F�iskola tan�ra, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja. "

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
Dr. P�hi Ferenc: H�res emberek 01. Bart�k B�la Szentesen, megjelent : Szentesi �let 1975. m�jus

K�p:
Bart�k B�la arck�pe - forr�s: internet
Bart�k n�pzenegy�jt�s k�zben - forr�s: Griffiths, Paul (1978.) A Concise History of Modern Music, Thames and Hudson ISBN: 0-500-20164-1.
Bart�k B�la teker�n j�tszik budapesti othon�ban - forr�s: http://verpeletamk.lapunk.hu