MÁV motorgarázs

Amikor 1887-ben megindult a vasúti forgalom Szentes és Kunszentmárton közt felépítettek egy kétszintes indóházat; de az újabb vonalak megnyitásával az indóház szűknek bizonyult. Már 1906-tól tervezték a bővítését, 1913-ban elkészültek a tervek, de az első világháború és azt követő forradalom, a gazdasági nehézségek hátráltatták a tervek megvalósítását. 1927-ben változott meg a helyzet, amikor a MÁV Rt. ajánlatot tett a szentesi állomás motoros központtá fejlesztésére, e terv tartalmazta az eddigi kétszintes indóház pályaudvarrá bővítését is. ^[1.]

A Motorgarázs építési tervezetét Jemnitz E. Zsigmond főmérnök budapesti tervező irodája készítette el 1927. szeptember 3-ára. A MÁV részéről szeptember 29-én hagyták jóvá és a kivitelre 15.367/27. sz. alatt adták ki. A Motorgarázs mintegy 50x40 méter, kb. 2000 m2 alapterületű, monolit vasbeton szerkezetű (a beépítés helyén öntött), a vele egybeépített iroda és műhely részekkel egy egységet képező létesítmény. A főépületet 42 pillér alapra építették, egy pillér alap 1,6x1,6 méter méretű, amelyek alsó szintje (Adria felett 76,6 m, a terepszint Adria felett 78,11 m). Mivel a terület alacsony, lapos terület volt 1,09 m vastagon homokkal töltötték fel, így a pillérlap alsó szintje a feltöltés utáni terepszint alatt 2,6 méter mélyen van. A kivitelezési munkálatokat a közigazgatási bejárás után azonnal megkezdték, az volt a cél, hogy 1927. év végér elkészüljön. A terep feltöltéséhez vasúti kocsikban Orosházáról több ezer m3 homokot hoztak. Az építés vezetője Vass Jenő budapesti főmérnök volt.

Az alapok lerakását szeptember 15-én, már 2 héttel a jóváhagyás előtt megkezdték. Az építkezés kezdetben jó ütemben haladt, naponta 170-180 fő is dolgozott, azonban a korán beköszöntött nagy hideg késleltette a munkát. Azért, hogy a betonozási munka ne álljon le, fűthető sátrat emeltek az 'építkezés fölé. Kora tavaszra már annyira elkészült a Motorgarázs, hogy a motorkocsikat a kisfűtőházból át tudták telepíteni. 1928. júniusára az iroda helyiségek burkolása, festése is elkészült. A tervezői és kivitelezői munka kifogástalan minőséget dicséri, hogy az épületen 70 év után sem találni repedést vagy süllyedést, mindössze néhány helyen kellett a lapos tetőn a szigetelést javítani, és a külső vakolása is az eredeti.

A Motorgarázs jobb oldali részénél, a kiskunfélegyházi vasúti vágány felől található a gépműhely. A gépműhelyben 3 db esztergapadot, 1 db fúrógépet, 1 db köszörűgépet, 1 db vizes-köves köszörűgépet, 1 db gyalugépet helyeztek el. A szerszámgépeket transzmissziós szíjhajtás működtette. (2 db esztergapadot lábhajtással is lehetett működtetni.) A gépműhely baloldali sarkában a művezetői helyiséggel szemben volt a motorvezetők beíró asztala, ott történt a szolgálat átadás, s ott volt a mozdonyfelvigyázó is. A Motorgarázs 6 vágányán összesen 18 db 2 tengelyes BC motorkocsit lehetett elhelyezni.

 Az első vágány vizsgálócsatornával épült, ahová kézi erővel működő motorsüllyesztő berendezést építettek be. Az eredeti terv két vágányra vizsgálócsatornát és kétvágányos keréksüllyesztőt tartalmazott, de költségtúllépés miatt ez akkor nem valósult meg. Csak az első vágánynál készült kerékpás-süllyesztő akna. A második vágányon jóval később építették meg a vizsgálócsatornát, de kerékpár-süllyesztő a mai napig nem létesült. Az épület jobb oldalán van a főnöki iroda, a segédhivatal, az oktatóterem, az irattár, a szertár és a gépműhely. A gépműhely bal oldalán a művezetői iroda és a kazánház található. Az épület valamennyi helyiségét kisnyomású gőz fűtötte. A fűtőkazán eredetileg egy 325 sor. mozdony kazánja volt, amely 1977-ig üzemelt. A huzatot egy 25 méter magas gyárkémény létesítette, amit a gőzfűtés megszűnésekor 1977- ben bontottak le. A Motorgarázs hátsó részére épült a WC és tusoló. Öltöző akkor nem épült, a munkások ruhásszekrényei a falak mellett voltak elhelyezve. A motorszín természetes világítását három sor világító tetőablakkal oldották meg.

A Motorgarázs építés még be sem fejeződött, már is megkezdték az állomásépület teljes felújítását és bővítését, és az állomási vágányzat átépítését. Az állomásépület bővítése során a kisfűtőházi fordítókorong akadályozta a kijáró utasforgalmat, ezért a kisfűtőházi „lyra" vágányt meghosszabbították és a fűtőház sarkával egyvonalban a város felé helyezték el a fordítókorongot, valamint a fordítókoronghól kiágazó csonka vágányt is építettek a kisfűtőház mellett. A Motorgarázs építési munkálatait több alkalommal számos tekintélyes vasúti es Ganz- gyári szakember is megtekintette. Gyakori vendég volt Jendrassik György, a később világhírűvé vált dízelmotor szerkesztő mérnök. ^[2.]

Az oldalon felhasznált források:

Irodalom:
[1.] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentes_vasútállomás
[2.] http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2008/11/80.htm

Kép:
© Lantos Imre - Festményrészlet a motorgarázs épületéről
© Szentesi Levéltár - MÁV motorgarázs új épülete