1920. �prilis 27-�n sz�letett Szentesen. Sz�lei kert�szek voltak. Maga �rja tanulm�ny�ban r�luk “a hagyom�nyos h�rneves szentesi �nt�z�ses z�lds�gtermeszt� t�jat mai form�j�ban ez a dinasztia fejlesztette ki.” Sokoldal�s�g�t bizony�tja, hogy 1940-ben R�zsahegyi sz�n�sziskol�j�ban tanult, majd Szentk�ti Szalva P�ter n�ven Veszpr�mben, Sz�kesfeh�rv�ron, Szentesen, Budapesten a V�gsz�nh�zban j�tszott.

1946-ban k�t�tt�k �ssze �let�ket Juh�sz Erzs�bettel, a h�s�ges, kitart�, mindig t�relmes, �ldozatk�sz feles�ggel. A nehezed� h�bor� ut�ni gazdas�gi–t�rsadalmi helyzetet felismerve k�z�sen tanultak a Kert�szeti F�iskol�n, majd az E�tv�s L�r�nd Tudom�nyegyetemen. 1955-ben szerezte meg a biol�gus diplom�j�t. Idehaza, 1955. febru�r 1-j�n megalap�tj�k a Szentesi Kutat� �llom�st.  1979-ig nyugd�jba vonul�s�ig igazgat�ja, n�v�nynemes�t�je, tudom�nyos kutat�ja volt az int�zetnek.

A Kert�szeti Egyetemen 1962-ben doktor�lt, majd 1969-ben A karal�b� korai termeszt�s�nek agrotechnik�ja c�m� �rtekez�s�vel a mez�gazdas�gi tudom�nyok kandid�tusa, 1985-ben a mez�gazdas�gi tudom�nyok doktora min�s�t�st szerezte meg. Ugyanakkor 1992-ben adom�nyozt�k sz�m�ra a Kert�szeti Egyetemen a c�mzetes egyetemi tan�r c�met.

F�radhatatlan munk�j�t dics�ri a hazai ki�ll�t�sokon oda�t�lt 7 nagyd�j, 18 tiszteletd�j, 64 arany�rem, 81 egy�b d�j, k�lf�ld�n 350 k�l�nf�le elismer�s melyb�l 129 arany�rem.

Szakirodalmi munk�ss�g�nak eredm�nye 9 szakk�nyv, 64 tudom�nyos k�zlem�ny, 60 ismeretterjeszt� kiadv�ny, t�bb r�di�- �s telev�zi� interj�. Ilyen sokr�t� alkot� tev�kenys�g k�zben jutott ideje a gyakorl� kert�szekre, akiknek mindv�gig tan�csaival, el�ad�saival seg�tette munk�jukat.

Mint tud�s �s mint int�zeti igazgat� sokszor �s sokf�le hivatalos megbecs�l�sben, kit�ntet�sben r�szes�lt, ezek k�z�l n�h�ny: a Magyar R�di� n�v�d�ja, B�cs v�ros polg�rmester�nek diplom�ja, arany�rme, Munka �rdemrend ez�st fokozata, Szentes v�ros fejleszt�s��rt, Hamburg v�ros kit�ntet� diplom�ja, B�cs v�ros �llami d�ja arany fokozat, Erfurti Kert�szeti Vil�gki�ll�t�s 2 arany�rem, Csongr�d megye Alkot�i d�ja, Szentes v�ros d�szpolg�ra, Fleischmann Rudolf-d�j.

Hazai szakmai �s k�z�leti tev�kenys�ge sor�n jelent�sebb tiszts�gei: a Magyar Agr�rtudom�nyi Egyes�let Csongr�d megyei Kert�szeti Szakoszt�ly eln�ke, MTA D�l-alf�ldi Szakbizotts�g tagja, a MTA N�v�nynemes�t� Szekci� tagja, a Magyar N�v�nynemes�t�k Egyes�let tagja. ^[1]

LEXIKON  

Kert�szeti Kutat� �llom�s

A szentesi kutat�b�zis 1954. szeptember�ben alakult Kert�szeti Kutat� Telep elnevez�ssel, Derekegyh�za sz�khellyel. 1956. okt�ber 1-el v�gleges hely�kre, Szentes v�ros Kurca partj�ra ker�ltek. ^[2] TOV�BB>>>

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2002/08_0301/200203018.htm
[2] Dr. Szalva P�tr: A Vet�mag V�llalt Szentesi Kutat� �llom�s k�t�ves munk�j�nak eredm�nye, neh�zs�ge, fejleszt�se. (Szentes, 1977) 1. oldal

K�p:
Dr. Szalva P�ter arck�pe - forr�s: internet
Dr Szalva P�ter feles�g�vel Juh�sz Erzs�bettel - forr�s: internet
© Szalva P�ter Dr. - k�pr�szlet prim�r szentesi karal�b� sz�ret