A foly�k, hidak, haj�sok, v�zimoln�rok, hal�szok v�d�szentje. A gy�n�si titok m�rt�rjak�nt tartj�k sz�mon. Egyes helyeken a fuldokl�k, illetve a b�ny�szok, s�b�ny�szok v�d�szentje. Az id�k folyam�n t�bb s�b�ny�ban, illetve s�b�ny�szattal kapcsolatos telep�l�sen templomokat, k�poln�kat szentelnek neki, szobrokat emelnek, s�t, Aknasugatagon m�g b�ny�t is neveznek el r�la.

Nepomuki J�nos valamikor 1340 �s 1350 k�z�tt sz�letett, a csehorsz�gi Pomuk (ma: Nepomuk) v�rosk�ban, Plze� (n�met�l: Pilsen) k�zel�ben, n�met-cseh �s�kkel rendelkez� sz�l�k gyermekek�nt. Gyermekkor�r�l nincsenek adatok.

1369-ben cs�sz�ri jegyz� lett a pr�gai �rseki kancell�ri�n. 1380-ban szentelt�k papp�. Ezut�n jogot tanult Pr�g�ban, majd a p�duai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyh�zjog doktora.

1389-ben Johann von Jenstein pr�gai �rsek kinevezte �ltal�nos helyn�k�v�. Ezekben az �vekben nagyon fesz�lt volt a viszony a pr�gai �rsek �s az uralkod�, IV. Vencel cseh �s n�met-r�mai kir�ly k�z�tt. 1392-ben az �rsek panaszlevelet adott �t a kir�lynak, amiben s�relmezte az egyh�z �s a kl�rus elnyom�s�t, �s s�rgette a helyzet jogi tiszt�z�s�t. A kir�ly a lev�lre nem v�laszolt, hanem elhat�rozta, hogy egy �j p�sp�ks�g l�trehoz�s�val cs�kkenti a pr�gai �rsek gazdas�gi �s egyh�zi hatalm�t. E kir�lyi terv meghi�s�t�s�ban szerepe volt az �rseki helyn�knek, aki nem azt a szem�lyt nevezte ki a kladraui (cseh�l Kladruby) benc�s kolostor ap�tj�nak, akit a kir�ly a l�trehozand� �j p�sp�ks�g �l�re szeretett volna �ll�tani.

Csak f�l �vsz�zaddal k�s�bbi forr�sok eml�tik el�sz�r, hogy a kir�ly haragj�t nem csak ez az int�zked�s v�ltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki J�nos, a kir�lyn� gy�ntat�ja, nem volt hajland� megszegni a gy�n�si titkot. Vagyis a f�lt�keny kir�ly fenyeget�z�se ellen�re sem �rulta el, hogy mit vallott be gy�n�s�ban a h�tlens�ggel gyan�s�tott kir�lyn�. Hogy ez ut�bbi esem�ny val�ban megt�rt�nt-e, nem bizony�that�. Azt viszont t�nyk�nt fogadj�k el a t�rt�n�szek, hogy a kir�ly 1393-ban elfogatta J�nost, kegyetlen�l megk�noztatta (a k�nz�sban �ll�t�lag szem�lyesen is r�szt vett), �s v�g�l a K�roly h�dr�l a Moldva foly�ba dobatta.

J�nos holttest�t az �rsek a pr�gai Szent Vitus-sz�kesegyh�zban helyeztette �r�k nyugalomra. V�rtan�s�g�nak a h�re hamar elterjedt, de szentt� avat�s�ra csak �vsz�zadokkal k�s�bb ker�lt sor. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Nepomuki_Szent_J�nos

K�p:
Nepomuki Szent J�nos arck�pe - forr�s: internet
Szymon Czechowicz: Nepomuki Szent J�nos m�rt�roms�ga (1750)