Zsoldos Ferenc (Szentes, 1865 — Szentes, 1912) g�p�szm�rn�k

Szentesen sz�letett 1865. janu�r 29-�n. �desanyja Fodor Anna, aki rajta k�v�l t�z gyermeknek adott �letet. Elemi �s k�z�piskol�it sz�l�hely�n, a K�zponti Reform�tus N�piskol�ban �s az ekkor m�g hatoszt�lyos gimn�ziumban v�gezte (1881), majd a budapesti M�egyetem hallgat�ja lett. 1885-t�l a z�richi Technische Hochschul�n - Eur�pa akkor legrangosabb m�szaki fels�oktat�si int�zm�ny�ben - folytatta tanulm�nyait. Itt szerzett g�p�szm�rn�ki diplom�t 1887-ben. Korszer� m�szaki-technikai ismeretekkel, valamint k�lf�ldi tapasztalatokkal felv�rtezve t�rt haza Szentesre, s bekapcsol�dott apja v�llalkoz�saiba. A csal�di v�llalat fejl�d�s�ben igen hamar �rz�kelhet�v� v�lt a tanult, sokoldal�an k�pzett, a technikai �jdons�gok ir�nt rendk�v�l fog�kony ifj� tev�kenys�g�nek j�t�kony hat�sa.

A fiatal m�rn�k m�g m�egyetemi hallgat�k�nt ismerkedhetett meg a korszak egyik technikai csod�j�val: a villanyvil�g�t�ssal. A Ganz-f�le villamoss�gi rt. az 1885. �vi budapesti orsz�gos ki�ll�t�son mutatta be �j transzform�tor-szerkezet�t, amely �ltal a gyakorlatban is lehets�gess� v�lt a villamosenergia-�tvitel �s sz�toszt�s. Az elk�vetkez� �vekben e rendszer alapj�n val�s�tott�k meg a kontinens nagyobb v�rosaiban - R�ma, B�cs, Budapest stb. - villamos vil�g�t�s�t. Csak kevesen tudj�k, hogy Zsoldos Ferenc m�rn�k j�volt�b�l Szentes is felsorakozott az �tt�r�k k�z�, amennyiben 1887-t�l a Zsoldos-telep �zemeit �s a csal�d lak�h�z�t m�r villamos �rammal vil�g�tott�k.

�rdekelt�k kora egy�b tal�lm�nyai is. � ismertette meg a szentesiekkel p�ld�ul a fonogr�fot - r�gz�tve, majd visszaj�tszva a helyi dal�rda m�sor�t -; rendelkezett a csillagok vizsg�l�s�ra alkalmas teleszk�ppal, valamint t�vbesz�l� �llom�ssal, amelyet � �p�tett ki saj�t v�rosi h�za �s Elek nev� �ccse vekerzugi tany�ja k�z�tt. Az �rusz�ll�t�s megk�nny�t�se �s gyors�t�sa �rdek�ben iparv�g�ny ki�p�t�s�t kezdem�nyezte, amely k�zvetlen �sszek�ttet�st teremtett a gy�rtelep �s a vas�t�llom�s k�z�tt. A dolgoz�k eg�szs�ges iv�v�zzel t�rt�n� ell�t�sa �rdek�ben 1891-ben �rt�zi kutat f�ratott, amely a v�ros m�sodik �rt�zi k�tja volt, s hossz� id�n �t ez l�tta el v�zzel a vas�t�llom�st is. Eml�t�st �rdemel, hogy a k�tf�r�s �j technol�gi�val t�rt�nt, amelyet a fiatal m�rn�k dolgozott ki �s ut�bb szabadalmaztatott. (A Zsoldos-f�le k�t fel�p�tm�nye ma a Sz�chenyi-ligetben l�that�.)

Az apa �s fia vezette c�g szakmai h�rnev�nek n�veked�s�t jelezik a k�l�nb�z� orsz�gos �s nemzetk�zi d�jak, elismer�sek. Apja p�ld�j�t k�vetve, rendk�v�l sokir�ny� k�z�leti tev�kenys�get folytatott. Az 1890-es �vek m�sodik fel�t�l � is v�rosi �s megyei k�pvisel�, s mint ilyen tagja a H�ztart�si �s Gazdas�gi Szakoszt�lynak, az Eg�szs�g�gyi-, K�zigazgat�si-, Vas�t�gyi-, Sz�n�gyi-, V�rosrendez�si- �s Munk�sh�z-�p�t�si Bizotts�goknak, valamint a V�rosi Iskolasz�knek. Ezek mellett a Szentes �s Vid�ke Takar�kp�nzt�r igazgat�s�gi tagja, a Csongr�d V�rmegyei Gazdas�gi Egyes�let eln�ke. S m�g folytathatn�nk a sort.

Kijelenthet�, hogy a k�t Zsoldos Ferenc egy�tt �lt, l�legzett v�ros�val. Sz�mos kort�rsukt�l elt�r�en �k nem �rt�k be puszta vagyongy�jt�ssel, az egy�ni boldogul�ssal; sz�mukra fontos volt az is, hogyan alakul a sorsa a sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�knek. Ez a felfog�s volt az a t�bblet, amellyel kiv�vt�k a v�ros lakoss�g�nak �ltal�nos k�zmegbecs�l�s�t.

1912 elej�n d�bbenetes h�r futott v�gig a v�roson: Zsoldos Ferenc m�rn�k febru�r 3-�n - sz�vsz�lh�d�s k�vetkezt�ben - tragikus hirtelens�ggel elhunyt. Alig t�lt�tte be 47. �let�v�t. ^[1.]
 

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1.] Lab�di Lajos: A technikai �j�t�sok bajnoka - http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2005/04_0128/06.htm

K�p:
 Zsoldos Ferenc arck�pe - forr�s:internet