„Aki iszik bel�le, v�ljon eg�szs�g�re!”
Butellaki�ll�t�s �s p�linkat�rt�neti konferencia 2003. janu�r 22.

Szerz�: Szab� J�nos J�zsef
Kiadta: M�ra Ferenc M�zeum, Csongr�d Megyei �nkorm�nyzat M�zeuma
Kiad�s: Szentes, 2004
Nyelv: Magyar, Angol, N�met
Oldal: 67

A k�nyv a konferenci�n elhangzott el�ad�sokat tartalmazza.

A Konferenci�t Dr. F�l�p Mih�ly, a Szent Vince Borrend nagymestere nyitotta meg:

„Tiszt�ban vagyok vele, hogy ilyen �rt�kes h�rom el�ad�s �s t�bb hozz�sz�l�s ut�n, p�linkabemutat� �s -k�stol� el�tt r�viden c�lszer� a t�rlat megnyit�j�t tartani. A r�vids�get szem el�tt tartva engedj�k meg, hogy a tudom�nyos �l�sszak aktualit�sa alkalm�b�l a ki�ll�t�s k�l�nlegess�g�re �s sz�ps�g�re h�vjam fel a figyelmet. Az el�zm�nyekhez tartozik az a t�ny, hogy a cser�p�st - amelyben ny�lt l�ngon f�ztek el�deink a magyarok megjelen�s�vel t�nik fel a K�rp�t-medenc�ben a r�g�szeti anyagokban. Az oklev�l tan�s�ga alapj�n els� kir�lyunk Szent Istv�n a Veszpr�m-v�lgyi g�r�g ap�c�knak f�ldbirtokot, s a hozz� kiszolg�l� szem�lyzetet adom�nyozott - ami a mai Bakonytam�si hat�r�ban tal�lhat� meg, G�l�ncs�r k�zs�gk�nt nevezt�k meg. Az 1890-es orsz�gos statisztikai adatok alapj�n a K�rp�t-medenc�ben 7000 g�l�ncs�rt - a ma haszn�latos fazekasmestert tartottak sz�mon. A g�l�ncs�r alapanyaga az agyag. A K�rp�t-medence minden nagy t�j�ban megtal�lhat�. A g�l�ncs�rek �ltal k�sz�tett t�rgyak a gazdas�gi �s h�ztart�si �let t�rgyi sz�ks�gleteit kiel�g�tette. A kor�bban f�b�l �s f�mekb�l k�sz�lt eszk�z�k, t�rgyak kieg�sz�t�je illetve helyettes�t�je lett. A kezdetleges form�z�st felv�lt� k�z- majd l�bkorongoz�s �s az �lomm�z elterjed�s�vel m�r nem csak a gazdas�gi �let t�rgyi sz�ks�gleteit el�g�ti ki, hanem d�sz�t�s�vel a magyar n�pi kult�ra sz�ps�g�rz�s�nek korai beilleszked�s�t is biztos�tja, a lak�sok d�sze lesz. Ismerj�k a kir�lyi �s f��ri lak�sok, k�lyh�k �s kandall�k cser�pmint�it �s d�sz�t�s�t, melynek darabjai nagy m�zeumjainknak f�ltett kincsei, a ma ember�nek is gy�ny�r�s�get ny�jt.

A 17-18. sz. e mesters�g vir�gkor�t jelenti. T�bb k�ls� hat�s - hab�n, t�r�k - �tv�tel�vel sz�nesebb� v�lt. Az el��ll�tott g�l�ncs�rt�rgyakon kialakultak az egym�st�l elk�l�n�thet� st�lusjegyek, amelyb�l hat nagy ter�leti csoportot k�l�n�t el a n�prajztudom�ny.

A szentesi fazekasok munk�inak st�lusjegyei alapj�n a K�z�p- �s D�l-Alf�ld ter�let�hez tartozik. A fazekass�g formakincse alapj�n a butella k�l�nleges helyet foglal el. A n�v eredet�t but�lia a n�met Buttel - palack - sz� r�gi latinos�tott sz�b�l sz�rmaztatj�k. Alapszava butta, latin borost�ml�. Bouteille francia sz�, hossz� nyak� palack. R�gen but�lia, �ltal�ban p�link�s vagy boros�veget jelentett. Nem teljesen azonos a butykos kifejez�ssel. T�bb v�ltozat�t k�l�nb�ztetj�k meg. Alakja alapj�n lehet: sz�gletes, ov�lis, lapos, hengeres, has�b alak�. Kerek�tett vagy sz�les v�llal. Ha viszonylag nagy, akkor kulacshoz hasonl�an f�let kap, hogy sz�jra vagy zsinegre lehessen f�zni. El�fordul m�g k�nyvbutella, zsolt�rbutella, imak�nyv, de hord�butella is. A d�sz�t�s technik�ja v�ltozatos, az �r�k�z�st a karcol�st vagy ezek egy�ttes alkalmaz�s�t haszn�lt�k. Amire m�g fel szeretn�m h�vni a figyelmet, az alkalmi rigmusra, amelyet az oldal�ra �rtak, ezeket ink�bb m�r dalosk�nyvnek h�vt�k. Egy nagyon kedves rigmussal fejezn�m be a ki�ll�t�s megnyit�s�t, "z�ld butella az �n nevem, ha j� p�linka van bennem. Ha p�linka nincs bennem, akkor csak cser�p az �n nevem."

Ha megtekintj�k a ki�ll�t�st a n�vtelen mesteremberek m�vess�g�t, az ar�ny �s forma �sszhangj�t csod�lhatjuk. Szem�lyesen megk�sz�n�m az �n�k �s saj�t nevemben a ki�ll�t�st rendez� M�d L�szl� n�prajzkutat� �ldozatos munk�j�t �s tov�bbi sok sikert k�v�nok az elk�telezett munk�j�hoz.”