Ady Endre (�rdmindszent, 1877 - Budapest, 1919) k�lt�

1901. �pr.-ban perbe fogt�k �s h�romnapi �llamfogh�zra �t�lt�k Egy kis s�ta c. forradalmi �r�sa miatt. A kl�rust, a feud�lis maradv�nyokt�l terhelt k�z�letet ostoroz� cikkei m�r ekkor vil�gn�zet�nek radik�lis forradalmis�g�r�l vallanak. 1901. m�j.-t�l a radik�lis Nagyv�radi Napl� seg�dszerk.-je. 1903-t�l szerk.-je. 1902. szept. 27-�n a nagyv�radi Szigligeti Sz�nh�zban bemutatt�k A m�helyben c. sz�nm�v�t. 1903 nyar�n kezd�d�tt szerelme L�d�val, Di�sy �d�nn� Br�ll Ad�llal. 1903 �sz�n jelent meg M�g egyszer c. m�sodik k�tete. L�da biztat�s�ra 1904. jan. v�g�n P�rizsba utazott, ahonnan cikkeket k�ld�tt a Budapesti H�rlapnak, Pesti Napl�nak �s a Budapesti Napl�nak. Itt ismerkedett meg B�l�ni Gy�rggyel. P�rizsi tart�zkod�sa igen jelent�s mind politikai, mind k�lt�i fejl�d�se szempontj�b�l. P�rizsban ismerte meg komolyabban a francia szimbolista l�r�t. 1905. jan.-ban visszat�rt Bp.-re �s a Budapesti Napl� munkat�rsa lett. 1906. febr.-ban megjelent a m. l�ra t�rt�net�ben d�nt� hat�s� k�tete, az �j versek. K�lt�szete k�r�l hamarosan megindult a feud�lis-konzervat�v t�bor �s a t�rsadalmi, irodalmi meg�jhod�s h�veinek harca. 1906. j�n.-ban ism�t P�rizsba ment �s ott t�lt�tt egy �vet. 1907. j�n. v�g�n t�rt vissza Bp.-re. K�zben 1906. szept.–nov.-ben, megszak�tva p�rizsi �tj�t, L�d�val egy�tt Olaszo.-ban s a F�ldk�zi-tengeren j�rt, Velenc�ben �s Nizz�ban id�zve hosszabban. Az I. vil�gh�bor�ig m�g t�bbsz�r j�rt P�rizsban (1908, 1909, 1910, 1911-ben k�tszer), 1911 nyar�n R�m�ba l�togatott el. 1907-ben megjelent V�r �s arany c. k�tete az eddigiekn�l is hevesebb t�mad�sokat v�ltott ki, de ekkor m�r megn�vekedett ~ h�veinek t�bora is. Ebben az id�ben ker�lt bar�ti kapcsolatba Hatvany Lajossal.

A Nyugatnak megindul�s�t�l (1908. jan.) vezet� k�lt�je; a Nyugatra t�maszkodott a verses. k�tetei (Az Ill�s szeker�n, 1908; Szeretn�m ha szeretn�nek, 1909; A minden titkok verseib�l, 1910; A menek�l� �let, 1912; A magunk szerelme, 1913; Ki l�tott engem? 1914; A halottak �l�n, 1918) k�r�li vit�kban, harcokban. ~ a vez�regy�nis�ge az �j l�ra er�it t�m�r�t� nagyv�radi Holnap irodalmi k�rnek is, amely k�t antol�gi�t adott ki r�szv�tel�vel (1908–1909). 1909-ben kapta a k�lt�i elismer�s egyetlen hivatalos jel�t k�lt�i p�ly�j�n: elnyerte a f�v�ros 2000 koron�s Ferenc J�zsef-d�jat. 1909-t�l szoros kapcsolatban �llt a forradalmi utat keres� egyetemi ifj�s�g Galilei K�r�vel. 1909-t�l gyakran betegeskedett, sok id�t t�lt�tt hazai �s k�lf�ldi szanat�riumokban. 1912-ben szak�tott L�d�val. Ugyanebben az id�ben szabadk�m�ves, a Martinovics-p�holy tagja lett. Verseiben, cikkeiben kor�bban a feud�lis Mo. polg�ri demokratikus meg�jhod�s�t, a paraszti forradalmat, a jogtalans�g �s kifosztotts�g megsz�ntet�s�t hirdette �s s�rgette; k�s�bb meggy�z�dve a polg�rs�g gyenges�g�r�l �s felk�sz�letlens�g�r�l, a proletari�tus fel� fordult, t�le v�rta a megv�lt� forradalmat. 1912 tavasz�n, a nagy t�megt�ntet�sek idej�n: a „v�rv�r�s cs�t�rt�k�n” oda�llt a munk�soszt�ly mell� (Rengj csak F�ld, Rohanunk a forradalomba).

1915-ben feles�g�l vette Csinszk�t (Boncza Bert�t), B. Mikl�s erd�lyi f�ldbirtokos �gyv�d l�ny�t, akivel m�r �vek �ta levelezett. A h�bor� els� �veit f�k�pp a csucsai Boncza-kast�lyban t�lt�tte, innen k�ldte a h�bor� ellen tiltakoz� verseit, cikkeit a Nyugatnak �s a Vil�gnak. 1917-ben Bp.-re k�lt�z�tt; betegs�ge �lland�an s�lyosbodott. 1918. aug.-ban A halottak �l�n c�mmel kiadta a h�bor� alatt �rt verseinek egy r�sz�t. 1918. nov.-ben m�g r�szt vett a parlamentben a k�zt�rsas�g kiki�lt�s�nak �nnep�n, s elment a V�r�smarty Akad�mia �l�s�re, amelynek eln�k�v� v�lasztott�k. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html

K�p:
Ady Endre arck�pe - forr�s: internet