R�gi szentesi csal�d sarja; �sei a XVIII. sz�zad v�g�n iparosk�nt telepedtek le Szentesen. �desapja Bugyi Antal v�rosi tan�csnok, f�jegyz�, helyettes polg�rmester, Szentes nemzetgy�l�si k�pvisel�je, korm�nyf�tan�csos, lapkiad�. �desanyja Eszes M�ria, Eszes M�ty�s csongr�di f�ldbirtokos-g�zmalomtulajdonos le�nya. Frigy�kb�l egy gyermek�k sz�letett: Istv�n, 1898. janu�r 3-�n.

Elemi iskol�it a Szentesi Katolikus N�piskol�ban, k�z�piskol�it a szentesi �s a Budapest II. ker�leti f�gimn�ziumban v�gezte; 1915-ben �retts�gizett. Tanulm�nyait a Budapesti Tudom�nyegyetem (a k�s�bbi P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem) orvosi fakult�s�n folytatta. Egyetemi �vei alatt a budai Szent Imre Koll�gium n�vend�ke volt. Kit�ntet�ssel letett szigorlatai ut�n, 1920. november�ben orvosdoktorr� avatt�k. Egy �vig a B�csi II. sz. Seb�szeti Klinik�n volt m�t�n�vend�k, majd 1922–1924 k�z�tt a Szegedi Tudom�nyegyetem Seb�szeti Klinik�j�n gyakornok, ahol seb�sz-m�t�i oklevelet szerzett. Ezt k�vet�en k�lf�ldi tanulm�ny�tra indult: B�cs (1924), N�metorsz�g (1925), Franciaorsz�g (1929).

Nyitva �llt el�tte a p�lya, az orsz�gos karrier, – amikor hazah�vt�k Szentesre. �s � j�tt az els� sz�ra, s�t m�g m�s kiv�l� szakembereket is hozott mag�val.

Az 1873-as alap�t�s� szentesi k�rh�zban 1931 elej�n komoly �tszervez�sek t�rt�ntek: oszt�lyokat alak�tottak ki, �s az egyes oszt�lyok �l�re szakorvosokat �ll�tottak. Ekkor h�vt�k haza Bugyi Istv�nt is, �s kinevezt�k a seb�szeti oszt�ly f�orvos�v�, aki azonnal hozz�l�tott a seb�szeti oszt�ly megszervez�s�hez. K�t �vvel k�s�bb �t nevezt�k ki a szentesi v�rmegyei k�rh�z igazgat�-f�orvos�v�. Vezet�se idej�n v�lt a szentesi k�rh�z korszer�, orsz�gos h�r� eg�szs�g�gyi l�tes�tm�nny�, amelyet szakmai berkekben is mintak�rh�zk�nt emlegettek. Igazgat�i tiszts�g�t t�bb cikluson �t viselte: 1933–1944, 1947– 1955, 1959–1968.

A k�rh�zvezet�s mellett folyamatosan m�velte szaktudom�nyos tev�kenys�g�t. �jszer� elj�r�sait t�bb k�lf�ldi int�zet (n�met, sv�d, d�n) kipr�b�lta, �tvette �s sikerrel haszn�lta. Gazdag szakirodalmi munk�ss�g�nak, valamint a k�lf�ldi szaklapokban megjelent seb�szeti dolgozatainak elismer�sek�nt a N�met Seb�szt�rsas�g 1935-ben rendes tagj�v� avatta. A szakmai elismer�sek sora k�vetkezett: eg�szs�g�gyi f�tan�csosi c�m (1938); A seb�szorvos c�m� k�nyv��rt Herczel Man�-d�j (1939); a Szegedi Tudom�nyegyetem Orvosi Kara A gyakorl� orvos �s a k�rh�zi orvos seb�szete t�rgyk�rb�l egyetemi mag�ntan�rr� habilit�lta (1942). (Ugyanitt 1965-t�l c�mzetes egyetemi tan�r.) 1949-ben Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki.

A nemzetk�zi h�r� tud�s orvost t�bbsz�r pr�b�lt�k elcs�b�tani Szentesr�l, katedr�t aj�nlva fel el�bb a szegedi, majd a debreceni egyetemen. � azonban sz�l�v�ros�ban maradt, bebizony�tva, hogy val�di tud�ssal �s tehets�ggel egy kisv�rosb�l is el�rhet� az orsz�gos �s nemzetk�zi h�rn�v, megbecs�l�s. Sz�mos nagysiker� orsz�gos tudom�nyos ank�tot szervezett Szentesen, emellett rendszeress� tette a tudom�nyos �l�seket, konzult�ci�kat a helyi k�rh�zban. A seb�szeti oszt�lyon a szem�ly�hez k�t�d� orvosokb�l kialakult a Bugyi-iskola, amelynek tagjai ut�bb maguk is egy-egy ter�let nemzetk�zi h�r� specialist�j�v� v�ltak.

�tvenn�gy �vi munka ut�n, 1974. dec. 31-�n nyugalomba vonult. Szakmai teljes�tm�ny�nek m�rlege: 9 k�nyv, 90 tudom�nyos k�zlem�ny �s 30 ezern�l t�bb m�t�t. Nem tekinthet� v�letlennek, hogy 1976-ban az els�k k�zt kapta meg az �jonnan felt�masztott Szentes V�ros D�szpolg�ra c�met. �rdemd�s �letp�ly�j�nak ismertet�se a tan�csi jegyz�k�nyvben a k�vetkez� elismer� mondatokkal z�rul: "56 �ve orvos, ebb�l 45 �vet Szentesen t�lt�tt el. Gy�gy�t� munk�j�t betegek t�zezrei �ldj�k; halk szav�, b�lcs tan�t�s��rt, p�ldamutat�s��rt tan�tv�nyai h�l�sak. �lete, munk�ss�ga �sszeforrott a K�rh�zzal, a v�rossal. Egyik legismertebb vid�ki k�rh�zz� tette a Szentesi Megyei K�rh�zat. Embers�ge, munka- �s szakmaszeretete, szer�nys�ge, k�z�leti aktivit�sa k�zismert."

1980-ban m�g �tvette az egyetem �ltal adom�nyozott Gy�m�ntdiplom�t, de n�h�ny h�nappal k�s�bb m�r hal�l�r�l �rtak az �js�gok. Szentesen hunyt el 1981. �prilis 3-�n, 83 �ves kor�ban. "�gy halt meg, ahogyan �lt: csendben, nyugalomban, b�kess�gben, m�lt�s�ggal, dolga v�gezt�vel" – �rta Mencser Andr�s, az egyik tan�tv�ny. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] Lab�di Lajos: dr. Bugyi Istv�n seb�szprofesszor. Sz�l�hely�n v�lt nemzetk�zi h�r� orvoss�
      http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2011/08_0304/08.htm

K�p:
Bugyi Istv�n arck�pe - forr�s: internet