J�m�d�, f�ldm�ves csal�db�l sz�rmaz� gazd�lkod� volt. 1829. j�nius 19-�n sz�letett H�dmez�v�s�rhelyen. Elemi iskol�it �s a gimn�zium als�bb oszt�lyait sz�l�v�ros�ban v�gezte, majd apja mellett gazd�lkodott. 1855-ben h�zass�ga r�v�n ker�lt Szentesre, n��l vette egy tekint�lyes helyi polg�r le�ny�t, T�th Krisztin�t.
A k�z�gyek ir�nt kezdett�l fogva �l�nk �rdekl�d�st tan�s�tott. Az 1867. �vi kiegyez�s ut�n kibontakozott helyi k�z�leti k�zdelmek sor�n az �n. "n�pp�rt"-hoz csatlakozott, amely a rendezett tan�cs� v�rosi jog�ll�s helyre�ll�t�s��rt, a v�rmegye hatalm�nak megt�r�s��rt, valamint az �rtelmis�gi �s legvagyonosabb elemek �nkorm�nyzatban �rv�nyes�l� t�ls�ly�nak visszaszor�t�s��rt sz�llt s�kra. A p�rt egyik vez�rek�nt - a "n�pfens�g" eszm�je alapj�n - meggy�z�d�ssel hirdette a n�p als�bb oszt�lyainak hivat�s�t az igazgat�sra.
1869-ben az orsz�ggy�l�si v�laszt�sokat lebonyol�t� k�zponti v�lasztm�ny eln�k�v� v�lasztott�k. A szentesi mand�tumot az emigr�ci�ban �l� Kossuth Lajos nyerte el, aki Bartha J�noshoz c�mzett level�ben mondott k�sz�netet a bizalom�rt. A p�tv�laszt�sok sor�n a sz�ls�baloldali 48-as jel�ltre szavaz�k k�z�tt tal�ljuk.
K�z�leti m�k�d�se sokir�ny�: folyamatosan tagja a v�rosi k�pvisel�test�letnek �s a megyei t�rv�nyhat�s�gi bizotts�gnak, 1871-t�l a Polg�ri Olvas�k�r aleln�ke, 1873-t�l kezdem�nyez�je �s ideiglenes eln�ke a hossz� vaj�d�s ut�n csak 1897-ben megalakult Polg�ri Ipari �s Gazdas�gi K�rnek.
1874-1879 k�z�tt a reform�tus egyh�z f�gondnoka. V�rosi k�pvisel�k�nt �veken �t szorgalmazta a korszer� gazdak�pz�s megszervez�s�t, t�rekv�s�vel azonban kisebbs�gben maradt. A kudarc nemes elhat�roz�sra sarkallta. 1890. szeptember�ben feles�g�vel egy�tt v�grendeletet k�sz�tett, amelyben sz�mottev� vagyonuk nagyobbik r�sz�t a v�rosnak adom�nyozt�k egy n�i ipariskola �s egy gazdas�gi iskola fel�ll�t�sa c�lj�ra. Az adom�nyuk k�pezte alapj�t az 1940-ben elk�sz�lt T�li Gazdas�gi Iskol�nak, amely 1943 �s 1946 k�z�tt Bartha J�nos nev�t viselte.
1890. december 4-�n hunyt el Szentesen.
A v�ros kegyeletb�l 1898-ban megfesttette a nemes adom�nyoz� arck�p�t (�br�nyi Lajos alkot�sa). Bartha J�nosr�l pedig 1906-ban utc�t nevezett el (ma Arany J�nos utca). Ut�bb a nagylelk� h�zasp�r eml�ke majdnem feled�sbe mer�lt. Szerencs�re nem v�gleg: 1988. �prilis 1-t�l a szentesi Kert�szeti Szakk�z�piskola �s Szakmunk�sk�pz� Int�zet ism�t Bartha J�nos nev�t viseli. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] http://www.szentesinfo.hu/bartha/nevado/nevado.htm

K�p: