K�p ^[1.] - t�rk�p ^[2.]

Alkot�: T�th Istv�n szobr�sz
K�sz�lt: 1934.
Anyaga: Bronz
Elhelyezked�se: Kossuth t�r
Le�r�s: A toborz� besz�det tart�, d�szruh�s, kardos Korm�nyz�t �br�zolja, levett f�veggel. H�t�n a zsin�rja engedett k�p�nyeg a bronz takapzat al� ereszkedik. Eredetileg a Kossuth mellszobor hely�n �llt, arccal a Szegv�rra vezet� Pet�fi utca tengely�nek. 1973-t�l a volt V�rmegyeh�za el�tt �llt. 2002-ben a Kossuth t�r �jj��p�t�s�vel ker�lt jelenlegi hely�re. ^[3.]

LEXIKON

  ^[4.] Udvardi �s kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802  –  Torino, 1894) �llamf�rfi, a Batthy�ny-korm�ny p�nz�gyminisztere, a Honv�delmi Bizottm�ny eln�ke, Magyarorsz�g korm�nyz�-eln�ke.

 Az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharc szellemi vez�re 1802-ben sz�letett Monokon, nemesi csal�d sarjak�nt. Apja Kossuth L�szl�, anyja W�ber Karolina. Kossuth a csal�d egyetlen fia, n�gy le�nytestv�re van.
Tanulm�nyait S�toralja�jhelyen kezdte, majd Eperjesen folytatta �s v�g�l a s�rospataki f�iskol�n fejezte be, kiv�l� eredm�nnyel. ^[5.] TOV�BB>>>

^[6.] Kossuth Lajos az alf�ldi toborz� k�r�tj�n Cegl�den

KOSSUTH LAJOS SZENTESEN

Jellasics horv�t b�n, cs�sz�ri alt�bornagy 1848 szeptember�ben 35 ezer f�nyi hadsereggel �tkelt a Dr�v�n, azzal a nem titkolt c�llal, hogy a magyar forradalmat fegyveres er�vel leverje. A k�pvisel�h�z az �nv�delmi harc mellett d�nt�tt, elrendelve az �joncoz�s megind�t�s�t, s az �ltal�nos n�pf�lkel�s megszervez�s�t. Batthy�ny minisztereln�k kinevezte Kossuth Lajost teljhatalm� orsz�gos n�pf�lkel�si biztoss�, aki szeptember 24-�n megkezdte toborz� k�r�tj�t az Alf�ld�n. Cegl�d, Szolnok, Nagyk�r�s, Kecskem�t �s Csongr�d ut�n okt�ber 1-j�n – J�kai M�r, Egressy G�bor �s m�sok k�s�ret�ben – Szentesre �rkezett. ^[7] TOV�BB>>>

^[8.] T�th Istv�n (Szombathely, 1861 — Budapest, 1934) szobr�sz

�desapja megbecs�lt, tehets�ges asztalosmester volt, s �gy n�zett ki, hogy fia is a m�hely �rny�k�ban n�ve, szint�n ezt a mesters�get folytatja. Miut�n Fels�l�v�n elv�gezte a re�lgimn�ziumot, apja m�hely�ben kezdett dolgozni, s f�leg faszobr�sz munk�kat k�sz�tett. A gyalupad mellett �rlel�d�tt meg benne az az elhat�roz�s, hogy szobr�szm�v�sz lesz. Sikerrel felv�telizett 1881-ben a b�csi k�pz�m�v�szeti akad�mi�n. Tanulm�nyait a Soproni Kereskedelmi �s Iparkamara �szt�nd�ja seg�ti. Az akad�mia el�k�pz�j�ben Hellmer tan�tv�nya volt, majd a mesteriskol�ban Zumbusch n�vend�ke lett. Tehets�g�t �s m�v�szet�t B�csben a Mesteriskola nagyd�ja �s arany�rme igazolt�k. ^[9.] TOV�BB>>>

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[3.] Szentesi ki kicsoda v�rosismertet� - 1996.
[5.] www.eklg.hu
[7.] Lab�di Lajos - Kossuth Lajos �s Szentes (http://www.szentesinfo.hu/szentesielet)
[9.] http://www.szombathely.hu/turizmus/nevezetes_polgarok/toth_istvan-c516/

T�rk�p:
[2.] https://maps.google.hu

Fot�:
[1.] © Lantos Imre
[4.] Kossuth Lajos - forr�s: internet
[6.] Kossuth Lajos az alf�ldi toborz� k�r�tj�n Cegl�den - forr�s: internet
[9.] T�th Istv�n - forr�s: internet