A 101/II-es �n�ll� z�szl�aljnak Isonz�n�l kezdetleges hadieszk�z�kkel a legnehezebb terepviszonyok k�z�tt kellett a  sokszoros t�ler�ben l�v� olasz  hadat feltart�ztatnia 1915. m�jus�t�l augusztusig. Moh�csy Lajos hadnagy jegyezte le 1916. tavasz�n: „m�r megint az �szakolaszorsz�gi hadm�veletekben vett�nk r�szt."

A z�szl�alj katon�i - �desap�m �s t�rsai - alf�ldi terepen nevelkedtek. Az emberek a hegyvid�ki ter�lethez nehezen tudtak alkalmazkodni. Ahogyan visszaeml�keztek: a k�ves talajon alig tudtak fedez�keket r�gt�n�zni. A gr�n�tt�lcs�rek, g�dr�k biztons�gosabbak voltak. A pontosan l�v� olaszok  ezekre   a helyekre t�bbsz�r nem  l�ttek. A srapnel-, �s a k�szil�nkok vesz�lyesek voltak. A t�z�rs�gi t�mad�s kezdetekor ap�m mondja bajt�rs�nak: rossz   �rz�sem van, menj�nk el innen. T�rsa maradt. A l�v�ld�z�s abbahagy�sa ut�n a bajt�rsb�l ruhafoszl�ny sem maradt. �desap�m a pusk�ja tus�ra t�maszkodott, �s zokogott. Az osztr�k z�szl�aljparancsnok �s dr. Kan�sz Nagy S�ndor f�hadnagy szeml�t tartottak. K�rdezt�k, mi�rt s�r. A v�lasz magyarul: Mi�rt ez az �ld�kl�s? Az osztr�k tiszt k�rdezte, a honv�d mit mondott. A f�hadnagy: Fl�ri b�csi, megmondjam neki? - Doktor �r, mondja meg, �gy ap�m. A parancsnok kev�s gondolkod�s ut�n a v�ll�ra veregetett, �s adott neki k�t faintos szivart. Ez is mutatja: az �reg  katon�k �s a tisztek k�z�tt  k�tetlen volt a kapcsolat.

Wagner Mikl�s 101-es kapit�ny, t�bori pil�ta �gy �rt: „Tizenk�t rep�l�t tudtunk t�mad�sba vinni, az ellens�g a J�lia-Alpok 2600 m�teres magass�g�ban l�gelh�r�t� �tegeket �ll�tott. A  mi rep�l�ink csak sz�z�tven  kilogramm bombak�szlettel  voltak terhelhet�k, a g�ppusk�kat is vissza kellett hagyni. Az olasz rep�l�g�pek d�h�s t�mad�sa ellen�re a mil�n�i er�m�t siker�lt teljesen megb�n�tani." Moh�csy hadnagy  jegyzet�b�l: „A Piave torkolat�n�l a francia - angol - olasz csapatokkal szemben a II. z�szl�alj huszonh�rom tisztje h�tsz�znyolcvan gyalogossal v�rta  a t�mad�st. Az ezred I., III., IV   - es   z�szl�alj�val 1918. okt�ber  24-�n Tombal - Uzon v�rosk�kn�l a sz�vets�gesek t�lerej�t t�mogatta h�sz-harminc rep�l�vel, bomb�ztak �s ir�ny�tott�k t�z�rs�g�ket." A II. z�szl�alj nyolcsz�zh�rom f� volt, holt f�radt,  ki�hezett, lelkileg is �sszet�rt,  rongyos, kimer�lt maradv�nya  hat tiszt, �tvenn�gy katona (ap�m is egyik�k - K.F.). Sz�zharmincn�gy sebes�lt, negyvennyolc olasz fogoly Cs�ktorny�n�l �ri el a magyar hat�rt. Ott a forradalmi korm�ny kik�ld�tte v�rja a haza�rkez�ket �s besz�det mond,  hogy most tegy�k le a pusk�t, �s fogjuk meg az eke szarv�t. A  besz�d sz�pen hangzott, a  pusk�t letett�k, s a szomsz�dok  azut�n feln�gyelt�k orsz�gunkat. (Von Hammel alezredes.)   

�desap�m �reg bajt�rsaival  a le sem tett fegyvereikkel �jabb   utas�t�sra rom�n frontra lett  vez�nyelve. A t�ler�ben l�v� hadsereggel szemben t�bben  elestek, megsebes�ltek. A  foglyokra a rom�n katon�k bottal r�vert�k a dou�zeci si ciui-t, huszon�t�t. A sz�ml�l�st elfelejtett�k, a botoz�st �jra kezdt�k. A legy�z�tteket a foks�ni hadifogoly t�borba vitt�k egy �vre. Idehaza hat h�nap intern�l�st kellett elviselni�k. A szentesi B�n Istv�n, K�d�r S�ndor is k�z�tt�k volt. Rom�n keresztneve (Fl�ri�n); �s n�mi  rom�n nyelvismerete miatt �desap�m  nem lett fogoly. Rom�n �s szerb  nyelven nem tudt�k eladni. A Tan�csk�zt�rsas�g buk�sa ut�n obsitos lett. A h�bor�r�l val� osztr�k-magyar v�lem�nyek  ut�n a szemben �ll� oldal jeles szem�lyis�g�nek v�lem�ny�t  id�zem: Julius Evola (1898-1974)  m�rn�k, olasz t�z�rtiszt az els�  vil�gh�bor�ban r�szt vett. Tapasztalatait a „L�zad�s a  modern vil�g ellen - 1934 -„ c. k�nyv�ben �rta  le:  „Kev�s olyan  h�bor� volt a vil�gon, mint az  1914-1918-as, amely annyira  mutatta volna annak jegyeit, hogy nem �llamok �s nemzetek k�z�tti konfliktusr�l van sz�, hanem a k�l�nb�z� kasztok ideol�gi�i k�z�tti �ssze�tk�z�sr�l."

E konfliktus k�zvetlen �s sz�nd�kos k�vetkezm�nye a monarchista N�metorsz�g, �s a  katolikus Ausztria elpuszt�t�sa, k�zvetett k�vetkezm�nye pedig a c�ri birodalom �sszeoml�sa, a kommunista forradalom, �s  Eur�p�ban egy olyan kaotikus  �s ellentmond�sos politikai, t�rsadalmi helyzet megteremt�se, amely mag�ban foglalta egy �j vil�g�g�s minden el�felt�tel�t.

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom: 
K�tai Ferenc: Katonasors az els� vl�gh�bor� idej�n. - V�rosi Visszhang 2002. 8. sz�m

K�p:
Pihen� a keresztfa alatt - A vil�gh�bor� k�pes kr�nik�ja c�mlapja 51. f�zet, 1915. szept. 26.
Zs�km�nyolt �gy�k Szerbi�ban -  A vil�gh�bor� k�pes kr�nik�ja. 9. f�zet 1914. dec. 6.  
Motoros neh�z�teg -  A vil�gh�bor� k�pes kr�nik�ja. 5. f�zet 1914. nov. 8.