Kszlt egy 39 oldalas sszelltst, amely ttekinti a 2018-as idszaki killtsokat s rluk megjelen jsg cikkeket. A kpre kattintva PDF formtumban letlthet.
szmll
Induls: 2011-12-28
idjrs
L - lexikon
L - lexikon : Lrincz Mrton (1911 — 1969) olimpiai bajnok birkoz
Lrincz Mrton (1911 — 1969) olimpiai bajnok birkoz
Lrincz Mrton (Romnia, Korond, 1911 – Argentna, San Carlos de Bariloche, 1969) olimpiai bajnok birkz
desanyja plfalvi volt, desapja a korondi Lrincz Molnr Mzes, aki az els vilghborban hsi hallt halt, gy a fit desanyja mellett egy erszakos mostohaapa nevelte fel. Az elemi iskola elvgzse utn a szkelyudvarhelyi Gyarmati Istvn mester asztalosinasa lett. Itt kerlt kapcsolatba elszr a sporttal. A 30-as vek gazdasgi nehzsgei miatt a nyugtalan termszet s az egyre ersd kisebbsgi elnyomst nehezen tr fiatalember Magyarorszgra meneklt. Budapesten vgl a Helyirdek Vast (HV) alkalmazottja lett, tisztviseli llsban.
A MAC (Magyar Atltikai Club) birkzja lett. Mindkt fogsnemben versenyzett, 1934-tl 1937-ig ktttfogsban s szabadfogsban 10 alkalommal volt tagja a magyar vlogatottnak. Az 1934. vi stockholmi Eurpa-bajnoksgon szerezte a magyar kldttsg egyetlen aranyrmt. Az 1936. vi olimpira Szentesen kszlt fel dr. Papp Lszl birkz trsasgban, s a ktttfogs birkzs lgsly csoportjban (56 kg) olimpiai bajnoki cmet nyert.
„A berlini tkariks jtkokon – 1936-ban vagyunk – tbb vendgsportol is fasiszta kzfelemelssel hallgatta sajt himnuszt. Ezt inkbb a hzigazdk irnti figyelmessgbl, mint ideolgiai meggyzdsbl tettk. m Mrton mr ekkor tudta, hogy mi az elnyoms, mi a fasizmus. A Fhrer dsztribnjvel szemben olimpikon egyenruhjnak nadrgszrt fogta vgig grcss kzzel, mikzben a Himnuszt hallgatta. Ez a gesztus akkor sokaknak nem tetszett.”
A berlini olimpia bajnokai a nmet rendezktl egy-egy tlgyfa-csemett kaptak. Lrincz Mrton, mivel szlvrosba nem trhetett vissza, csemetjt az t fiul fogad Szentesen ltette el.
Az aktv sportolstl 1938-ban vonult vissza, a msodik vilghbor utn 1948-ban klfldre tvozott, s Argentnban telepedett le, ahonnan tbb hazavgy levelet kldtt desanyjnak s mostohatestvrnek, Ambrus Pternek. Az els levelt mg 1936-ban, az olimpiai falubl kldte, egy msikat Marseille-bl, ahol hajra szllt (1948. prilis 29-n), majd 1949. december 28-n mr az argentnai Bariloche-bl. Az utols levelt 1962. november 12-n Kanadban adta fel. Ezutn minden kapcsolat megszakadt vele. [1.]
Lrincz Mrton (1911-1969) - Korond, Udvarhely vrmegye olimpiai bajnoka