[0.] Horv�th Mih�ly (Szentes, 1809 — Karlsbad, 1878) magyar t�rt�n�sz, katolikus c�mzetes p�sp�k.

Tizenh�t gyermekes csal�dban sz�letett, �desapja, Horv�th J�zsef orvos volt. Szegedi piarista di�k volt.1825-t�l a v�ci papnevel� int�zetben teol�gi�t �s t�rt�nelmet tanult, 1828-ban a pesti egyetemen b�lcs�szdoktori oklevelet szerzett; 1831-ben pedig papp� szentelt�k. Egy ideig Dorozsm�n, Kecskem�ten, Nagyk�t�n �s Nagyabonyban k�pl�nkodott, majd gr�f Keglevich G�bor, ut�bb pedig gr�f Erd�dy Kajet�n fiai mellett volt nevel�. Az ismeretlen vid�ki k�pl�n csakhamar j� nevet szerzett mag�nak a t�rt�nettudom�ny ter�n val� szerepl�s�vel. H�rom akad�miai jutalmat nyert, �s az Akad�mi�nak 1839-ben levelez�, 1841-ben pedig vid�ki rendes tagja lett. 1844-t�l a b�csi Theresianumban a magyar nyelv �s irodalom tan�ra lett. �r�in nagy hangs�lyt fektetett a magyar nyelv saj�toss�gainak a megismertet�s�re. 1847-t�l hatvani pr�post-pl�b�nos. Szabad idej�t f�leg a b�csi, soproni �s kismartoni lev�lt�rakban val� kutat�ssal t�lt�tte.
1847. janu�r 23-�n nagy felt�n�st keltett a kapucinusok templom�ban J�zsef n�dor f�l�tt tartott gy�szbesz�d�vel. M�g ugyanazon �vben hatvani pr�post-pl�b�noss� lett (innen k�s�bbi �lneve: Hatvani Mih�ly), �s egy ideig nyugodtan �lt tanulm�nyainak. Az 1848–49. �vi esem�nyek �t is elsodort�k a csendes munk�ss�g ter�r�l. 1848 j�lius�ban V. Ferdin�nd kir�ly csan�di p�sp�kk� nevezte ki (�m sohasem szentelt�k f�l), a f�ggetlens�gi nyilatkozat ut�n pedig vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter lett.
A szabads�gharc leveret�se ut�n el�bb Magyarorsz�gon bujdosott, majd f��ri h�lgyek k�zbenj�r�s�val Lipcs�be �s onnan Belgiumba menek�lt. A hadit�rv�nysz�k hal�lra �t�lte, �s in effigie fel is akasztatta. A katolikus egyh�z kik�z�s�tette, papi hivatal�t�l eltiltotta, r�szben a szabadk�m�ves tags�ga miatt, r�szben a Szent Korona elleni 1848–49-es tev�kenys�ge (detroniz�ci�) miatt. 18 �vig sz�m�zet�sben �lt k�l�nb�z� eur�pai v�rosokban (P�rizs, Montmorency, Genova, Nizza, Firenze, Genf, 1856-t�l ism�t Br�sszel) ahol a magyar t�rt�nelemre vonatkoz� lev�lt�ri kutat�sokkal foglalkozott. Br�sszelben kiadta az 1451 �s 1562 k�zti magyar t�rt�nelemre vonatkoz� oklevelek hossz� sor�t. (Magyar t�rt�nelmi okm�nyt�r, a br�sseli orsz�gos lev�lt�rb�l �s a burgundi k�nyvt�rb�l. �sszeszedte �s lem�solta Hatvani Mih�ly. Monumenta Hungariae Historica Diplomataria. Tom. I-IV. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia kiad�sa. Pest, 1857-59).
1867 elej�n a kir�lyn� �s az Akad�mia seg�ts�g�vel v�gre visszat�rhetett Magyarorsz�gra, ahol k�ztiszteletnek �rvendett. Szeged egyik ker�lete orsz�ggy�l�si k�pvisel�v�, a magyar t�rt�nelmi t�rsulat �s az Akad�mia m�sodik oszt�lya eln�k�v� v�lasztotta, a kir�ly t�rt�nelemtan�rnak h�vta meg a tr�n�r�k�s mell�, tribunici c�mzetes p�sp�kk� nevezte ki �s a vaskai javadalmas ap�ts�got adom�nyozta neki.
A magyar t�rt�net�r�s kiemelked� alakja. Liber�lis, f�ggetlens�gi szellem� t�rt�neti munk�ival a magyar polg�ri �talakul�s �gy�t szolg�lta. A magyar t�rt�nelem f� tendenci�j�nak a szabads�g kiv�v�s�ra �s folyamatos megtart�s�ra ir�nyul� t�rekv�st tartotta. T�bb publik�ci�j�t Hatvani Mih�ly �ln�ven jelentette meg. A t�rt�n�sz feladat�t abban l�tta, hogy a let�nt nemzed�kek �let�nek �s munk�ss�g�nak minden mozzanat�t felkutassa, �s a forr�sokat kell� kritik�val kezelje. Horv�th Mih�ly a korabeli legn�pszer�bb magyar t�rt�net�r�k egyike volt: nemcsak arra a korra gondolt, amelyr�l �rt, hanem a k�z�ns�gre is, akinek �rt. Nemcsak kutat� akart lenni, hanem buzd�t�, lelkes�t� tan�t� is, aki mindig arra t�rekedett, hogy a 19. sz�zad vez�reszm�it hirdesse.
A Magyar Tudom�nyos Akad�mia 1839. november 23-�n levelez�, 1841. november 23-�n rendes tagg� v�lasztotta. A magyar honv�delem t�rt�neti v�zlata c�m� sz�kfoglal� el�ad�sa 1842. november 22-�n hangzott el. 1871. m�jus 17-�n az igazgat� tags�got nyerte el. 1870. janu�r 15. - 1878. augusztus 19. k�z�tt a II. Oszt�ly eln�ki tiszts�g�t l�tta el. 1867-ben a Magyar T�rt�nelmi T�rsulat ideiglenes eln�ke, 1867-77-ben els� aleln�ke, 1877-t�l hal�l�ig eln�ke. 1868-t�l a Kisfaludy T�rsulat rendes tagja. H�romszor r�szes�lt – 1840., 1867., 1873. - a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Nagyjutalm�ban. Mindegyik m�v�t �tlengi az er�s hazafi-�rz�s, a szabads�g, alkotm�ny �s halad�s �rdekei ir�nti lelkesed�s, ami �r�sainak nagy szubjektivit�st k�lcs�n�z.
Szokatlan volt m�g egy katolikus pap r�sz�r�l a vall�si k�rd�sekben mutatkoz� p�rtatlans�ga is. 1849-ben p�ld�ul a papi n�tlens�g elt�rl�s�nek �s az egyh�zi javak elkobz�s�nak radik�lis k�vetel�seit hangoztatta.

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[2.] http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv�th Mih�ly

K�p:
[1.] Horv�th Mih�ly - forr�s: internet