G - lexikon : Gujdár Sándor (1922 — 2005) honvéd ezredes |
Gujdár Sándor (1922 — 2005) honvéd ezredes
Gujdár Sándor (Szentes, 1922 — Szeged, 2005) honvéd ezredes
Szentesi iparos családban született, édesapja Gujdár Sándor cipészmester, édesanyja Csernus Lukács Viktória. Az elemi iskola elvégzéseután kereskedőtanoncnak állt, pólya Sándor kereskedő üzletében szabadult fel, és ott kereskedősegéd. Embert próbáló munkát végzett, hisz kamasz gyermekként háti kasban, kerékpárja csomagtartóján hordta a nehéz áruféleséget a megadott címekre. A munka mellett sokat sportolt: szerette az úszást, atlétikát, futásat, és különösen a labdarugást. a szentesi Torna Egylet futballcsapatában a legjobb játékosok közé tartozott. Erős fizikumát ezekben az években alapozta meg.
1943-ban behívták katonának, s csak két évvel később térhetett haza. Munkanélküliként részt vett a tiszai vashíd helyreállításában és egyébb újjáépítési munkában. 1945-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, majd a két mukáspárt egyesülésekor (1948) tagja lett a Mgyar Dolgozók Pártjának. 1949-ben féléves pártiskolára küldték, s innen javasolták tiszti iskolára. Ennek elvégzése után előbb Szentendrén, majd Komáromban és Vácon szolgált. A budapesti Honvéd Akadémiát elvégezte, Nyíregyházára, utóbb pedig Szentesre vezényelték.
Az 1956-os események kapcsán Gujdár Sándor őrnagynak oroszlánrésze volt abban, hogy a forradalom felbolydult napjaiban Szentesen nem folyt vér, nem volt gyújtogatás, rablás, gyilkosság. A rendelet mindvégig sikerült fenntartani, és bölcs előrelátással, realitásérzékkel megóvta a várost a bevonuló szovjet csapatok pusztításától. A kritikus napokban tanúsított határozot intézkedéseiért, higgadt magatartásáért elismerést, dicséretet érdemelt volna, ehelyett méltatlan meghurcoltatás, több évtizedes kirekesztés, üldöztetés jutott neki osztályrészül.
Leszerelése után három évig Tatabányán vájárként dolgozott. Hazakerülve Szentesre, nyugdíjazásáig a TEFU-nál dolgozott rakokdómunkásként. Az 1980-as években a család Szegedre települt, nyugdíjasként tíz éven át a II. sz. kórház portásaként egészítette ki keresetét. Szegeden hunyt el 2005. április 8-án, életének 83. évében [1.]
Az oldalon felhasznált források:
Irodalom:
[1.] Labádi Lajos: Szentes város díszpolgárai - 2008
Kép:
Gujdár Sándor arcképe - forrás: internet
|