Sarls isten
Szegvr eurpai hr nevezetessge az itt tallt t agyagszobrocska, melyek kzl az els s a msodik a dr. Csalog Jzsef (1908–1978) rgsz-nprajzkutat vezetsvel 1954–69 kztt megkutatott szegvr–tzkvesi telepls E illetve F hzbl kerlt el. Az els szobrocskt a Sarls Istennek is nevezik a kezben tartott, vllra hajl arateszkz, a sarl utn. A msodik szobrocska alacsony zsmolyon l nalakot brzol. A harmadik, ugyancsak trnuson l nalakot formz agyagszobrocska szrvny lelet volt. A negyedik, hermafrodita jegyeket mutat szobrocska a dr. Hegeds Katalin ltal vezetett 1978-as sats sorn kerlt el, sajnos szrvnyleletknt. Az tdik szobrocska, az n. Balts Isten, 1989-ben tallt szrvnylelet.
A Kr. e. 5000-4400 kztt az Alfldn megtelepedett ks neolitikus tiszai kultra virgz, tbb vszzadon keresztl lakott teleplseket hozott ltre. A kultra idejn megfigyelhet gazdasgi fellendls s az azt ksr trsadalmi talakuls a hitvilgban is vltozsokat idzett el, melyek az idolplasztika vltozsban is nyomon kvethetek. E vltozsok egyik legszembeszkbb mozzanata a frfi istensgek megjelense, megjelentse.
Makkay Jnos rtelmezse szerint a szegvri Sarls Isten az kori keleti illetve grg mitolgia egyik ismert mtosznak az skori elkpe lehetett, a sarlval az Eget s a Fldet elvlaszt istensg elfutra. [1]
Az oldalon felhasznlt forrsok
Irodalom:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szegv_ tzkvesi_idol
Kp:
Sarls isten - forrs:internet
|