B�r� Harruckern utca r�szlete ma Ady Endre utca

Az els� hivatalos utcan�vlajstromokat az 1850-es magyarorsz�gi n�psz�ml�l�snak k�sz�nhetj�k orsz�gszerte. A Bach-rendszer b�rokratikus �llamg�pezet�nek els� jelent�s megnyilv�nul�sak�nt tan�csnokokat k�ldtek ki az utcalajstromok elk�sz�t�se c�lj�b�l. Feladatuk val�sz�n�leg minden�tt az lehetett, amit a B�k�s-Csan�d megyei cs�sz�ri �s kir�lyi t�rv�nysz�k eln�k�nek utas�t�sa tartalmazott, vagyis: „…a m�r meglev� utcaneveket �ssze kell �rni, a n�v n�lk�lieket el kell keresztelni, a nem megfelel�eket meg kell v�ltoztatni”.
 
A tizedekre val� feloszt�s az 1700-as �vek m�sodik fel�ben m�r orsz�gszerte �ltal�nos lehetett, s ez a k�zigazgat�si egys�g a k�vetkez� �vsz�zadban is megmaradt. Szentesen 1903-t�l t�rtek �t a tizedekr�l a ker�letekre.

Szentes utcaneveinek jellegzetes von�sai az 1857-es �s 1861-es dokumentumok alapj�n

Szentes f�ldrajzi helyzet�b�l kell kiindulnunk, ha meg akarjuk v�laszolni azt a k�rd�st, hogy mi�rt a f�ldrajzi n�vi el�tag� utcaneveknek jutott a f�szerep ebben a n�vanyagban. Ugyanis a 71 n�vb�l 18 tartozik ide, �s ez csaknem a nevek negyed�t jelenti. „A foly�k szab�lyoz�sa el�tt Szentes k�l�n�sen ki volt szolg�ltatva a Tisza �s a hat�rbeli foly�k, patakok, erek v�zj�r�sainak — �rja ZS�ROS KATALIN Szentes f�ldrajzi nevei c�m� tanulm�ny�ban.  Majd �gy folytatja: „Id�s emberek sz�j�b�l nemegyszer hallottam, akik �seik elbesz�l�sei szerint adt�k tov�bb, hogy r�gen, a szab�lyoz�s el�tt, �rv�z idej�n �sszeszakadt a Tisza a Kurc�val, �s minden�tt s�k v�z volt, ameddig a szem ell�tott”. BARTA L�SZL� szerint a mai f�utca hely�n egykor mocs�r volt, s ez nem csup�n a k�t v�rosr�szt (ahogyan a szentesiek a latin eredet� „pars” sz�t magyaros�tott�k: „p�rt”-ot), teh�t az Als�- �s Fels�p�rtot v�lasztotta el, hanem vall�si �s nyelvj�r�si hat�rt is jelentett (a fels�p�rtiak voltak a k�lvinista �slakosok, az als�p�rtiak a betelep�lt katolikusok). A vizek: A Kurca, a Kis�g, Nagy�g, Kis�r, Nagy�r, G�rg�s erek, Kisv�lgy, Nagyv�lgy, B�rk�s, �rv�ny, meghat�rozt�k a n�vv�laszt�st az utc�k eset�ben is. Ezekhez viszony�tott�k a h�zsorok, utc�k elhelyezked�s�t. Err�l az ingov�nyos talaj� belter�letr�l neh�z lehetett kijutni a szomsz�dos v�rosokba, telep�l�sekre, de m�g a hat�rba is. Ezt j�l mutatja az a t�ny is, hogy ilyen jelleg� utcan�v mind�ssze kett� akad a 18 k�z�tt: a V�s�rhelyi utca �s a G�g�ny sor. A t�bbi 16 n�v alapj�ul mind�ssze 6 f�ldrajzi jelleg� sz� szolg�l: 1 tulajdonn�v, a G�rg�s, a t�bbi k�zn�v, �r, �g, v�lgy vagy ezek tulajdonneves�lt v�ltozata a kis-, nagy- el�tag vagy a -part ut�tag hozz�ad�s�val, p�ld�ul G�rg�s utca, Nagyv�lgyparti utca, Kis�g utca, Nagy�g k�z, Nagy�g utca.

A m�sodik legn�pesebb csoport l�tes�tm�nyekr�l kapta a nev�t. 13 n�v tartozik ide, ez 18%. Itt is a szok�sos �p�letek szerepelnek: templom, iskola, posta, serkocsma, temet�, piac, v�s�r. Az als�-, fels�-, kis-, nagy- jelz�s v�ltozatok, illetve a k�l�nb�z� f�ldrajzi k�zn�vi ut�tagok seg�ts�g�vel csaknem dupl�j�ra b�v�lt ezeknek a neveknek a sz�ma: p�ld�ul V�s�r t�r, V�s�r utca, Nagyv�s�r zug, Kisv�s�r zug; Als�piarc utca, Fels�piarc utca, Kisposta utca, Nagyposta utca.

A t�bbi csoport j�val kevesebb, 4–7 n�vb�l �ll.
Term�szeti jelens�gekre utal a felh�, amely h�rom n�vnek is el�tagja (utca, k�z, zug ut�taggal), a csillag, a hajnal �s a sz�l. Az �llatvil�gb�l hat lett n�vad�: a galamb k�t utc�ban is kedvelt lehetett, a holl�, a szarka. A bog�r �s a k�gy� tartozik m�g ide. A n�v�nyek k�z�tt a Z�ldfa vezet, k�t v�ltozatban is megtal�lhat�. „Egy�b” kateg�ri�ba sorolhat� a K�p utca, Korm�ny utca (tal�n a haj�z�ssal f�gg �ssze, hiszen a Kurc�n kik�t� is volt, fontos v�zi�tnak sz�m�tott, rajta, majd a K�r�s�n Nagyv�radig lehetett haj�zni).
Az Angyal �s a B�ke utca elnevez�s�t a temet� k�zels�ge ihlette.

M�g k�t olyan csoport van, amelyek ma m�r sz�tv�laszthatatlanul �sszefon�dtak: a szem�lyn�vi �s a foglalkoz�sn�vi eredet�ek�. Val�sz�n�leg szem�lyn�vi eredet� a D�ci, Lakos, Keresztes k�z neve, �m a Pint�r, Kors�s, Kert�sz utca els� elem�r�l is neh�z lenne ma m�r megmondani, hogy melyik csoportban van a hely�k.

Nincs ilyen gondunk a Sz�chenyi liget �s a Sz�chenyi �t besorol�s�val, mely k�t nevet Sz�chenyi Istv�n hal�lh�r�re adta a v�rosi v�lasztm�ny 1860-ban. Ezek teh�t hivatalosan adott nevek.

Eml�t�sre m�lt� az is, hogy az orsz�gosan gyakori �ri utc�-nak Szentesen p�rja is van: Polg�r k�z.
Ha az ut�tagokat vizsg�ljuk, meg�llap�thatjuk, hogy tal�n az �tlagosn�l gazdagabb a reperto�r. Igaz, itt is az utca ut�tag vezet: 41 n�vben szerepel, de a 17 k�z, 5 zug, 4 sor, 2 t�r �s a mesters�ges n�vad�ssal keletkezett 1 liget �s 1 �t seg�t meggy�zni benn�nket arr�l, hogy nem is volt olyan „szeg�ny” Szentes n�vteremt� fant�zi�ja, mint ahogyan az el�tagok vizsg�lata alapj�n l�tszik. Mert az tagadhatatlan, hogy mivel az el�- �s ut�tag 37 esetben vari�l�dik, az alapalakot tekintve szinte fel�re cs�kken a szentesi n�vanyag. K�rp�tolhat viszont ez�rt a sok homog�n n�vbokor. Az utcanevek viszonylag kis sz�m�t az egyik �si ellens�ggel: az �rv�zzel magyar�zhatjuk. Egy kr�nika szerint az 1816-os �rv�z a v�ros negyedr�sz�t romba d�nt�tte. De a m�sik �si ellens�g, a „v�r�s kakas”, a t�z sem volt k�m�letesebb.

�m amivel sem a t�z, sem a v�z nem b�rt, elb�rt egy-egy v�rosi tan�csnok vagy bizotts�g. A szentesi 1903-as hivatalos „utcakeresztel�snek” sok term�szetes keletkez�s� utcan�v esett �ldozatul. A n�vad�ssal foglalkoz� bizotts�g arr�l panaszkodott, hogy k�nytelen szinte minden utc�nak �j nevet adni: „Mert az itt-ott k�zismertnek mutatkoz� elnevez�s annyira egy�gy� �s �tsz�li, hogy azt n�mi sz�p�szeti �rz�kkel megt�rni lehetetlen” — id�zi ZS�ROS KATALIN a bizotts�g szavait. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
[1] Erd�lyi Erzs�bet, Utcan�vad�si szok�sok az Alf�ld�n a XIX. sz. k�zep�n
      (nevarchivum.klte.hu/nevarchivum/konyvtar/helynev/.../erdelyi.doc)

K�p:
 b�r� Harruckern utca - k�peslapr�szlet - forr�s: internet