Szentesen a szervezett t�rsas�gi �let kezdetei 1845-ig ny�lnak vissza. Ekkor k�t t�rsask�r is alakult: egy �ri Kaszin�, mely a m�veltebb nemeseket �s a tisztvisel�ket fogta �ssze, �s egy Polg�ri �s Kereskedelmi Kaszin�, mely a j�m�d� gazd�lkod�kat �s keresked�ket t�m�r�tette. M�k�d�s�k a szabads�gharc lever�se ut�n elsorvadt. Az �ri Kaszin� 1860-ban �jb�l �letre kelt. Hamarosan sz�kh�zat is v�s�rolt a Templom-k�z v�g�n (ma Kiss B�lint u.), a jelenlegi �p�let hely�nek szomsz�ds�g�ban. Az 1880-as �vek elej�re az �reg �p�letet kin�tt�k, id�szer�v� v�lt egy �j, t�gasabb �s d�szesebb sz�kh�z �p�t�se. 1883-ban gy�jt�st rendeztek, de a sz�ks�ges �sszegnek csak a t�red�ke folyt be.

A tervezett �p�tkez�s �gye 1891-ben mozdult ki a holtpontr�l, amikor Fekete M�rton volt megyei f�jegyz�t, a K�r�s-Tisza-Maros �rmentes�t� T�rsulat f�igazgat�j�t v�lasztott�k a Kaszin� eln�k�v�. Fekete M�rton m�r a k�vetkez� �v �prilis�ban jelentette, hogy az �j sz�kh�z �p�t�se c�lj�b�l megv�s�rolta a szomsz�dos port�n l�v� Haris-f�le h�zat, az �j kaszin� terv�t pedig Makay Endre m��p�t�sszel (a megyeh�za tervez�j�vel) elk�sz�ttette. Az 1892. �prilis 18-ra egybeh�vott k�zgy�l�s a terveket elfogadta, s felhatalmazta az �p�t�si bizotts�got a r�gi kaszin� �p�leteinek �rt�kes�t�s�re. A szakipari munk�kra m�jus 10-ig lehetett bek�ldeni az aj�nlatokat. A p�ly�zati ki�r�s szerint a f�ldszintes �p�letben lesz egy d�szes nagyterem, 5 szoba (k�zt�k olvas� �s �tkez�), 2 �lt�z�helyis�g, konyha, s�nt�s, �l�skamra, pince �s egy�b mell�khelyis�gek. Az �p�letnek okt�ber 15-ig tet� al� kellett ker�lnie. A be�rkezett 12 aj�nlat k�z�l Dob�czky J�zsef �p�t�mester� volt a legkedvez�bb, �gy vele k�t�ttek szerz�d�st, 1893. m�jus v�g�t t�zve ki az �p�tkez�s befejez�s�nek id�pontj�ul.

Az �p�tkez�s a tervezettn�l jobban haladt. A fest�si munk�k �tcs�sztak a k�vetkez� �vre, de janu�r v�g�re ezek is elk�sz�ltek. A kaszin�i v�lasztm�ny elhat�rozta, hogy az �j h�zat 1893. febru�r 11-�n, vagyis farsang szombatj�n avatj�k fel f�nyes t�ncvigalommal. A nevezetes esem�nyr�l az al�bbiakat �rta a Szentes �s Vid�ke c�m� �js�g: "El�kel�, v�laszt�kos k�z�ns�g volt az, amely tegnap este a helybeli kaszin�egylet b�lj�n, annak �j helyis�gei �nnepies felavat�s�ra �sszegy�lt. Er�sen volt e b�li k�z�ns�g soraiban k�pviselve a vid�k, k�l�n�sen a k�r�l fekv� puszt�k uradalmi tiszts�geinek csal�djai �s fiataljai, s e vend�gek megannyian gy�ny�rk�dve szeml�lt�k az egylet �j helyis�geit, amelyekhez foghat�k  Szegedet �s Aradot kiv�ve  bizony�ra az Alf�ld egyetlen kaszin�j�nak sincsenek...

Esti 9 �rakor kezdett gy�lekezni a vend�gs�g a h�zavat� b�lra, �s valamivel k�s�bb adta meg a rendez�s�g a jelet Kiss Bandi zenekar�nak a t�nc kezdet�hez. A t�k�rsima �j parketten kedvtelve apr�zt�k a p�rok a bevezet� cs�rd�st, majd gyors forgatagban siklottak, keringtek tova a t�rt�ncok zen�j�n. Fesztelen j�kedv, ked�lyess�g t�ntette ki ezt a vigalmat, amelyen kitetszett, hogy az egyleti tagok mind egy nagy csal�d k�tel�k�be tartoz�knak tekintik magukat. A figyelmes rendez�s�g, mely a h�lgyeket rendk�v�l d�szes �s �zl�ses t�ncrendekkel, s�t�t sz�n� szarvasb�rbe k�t�tt eml�kk�nyvecsk�vel lepte meg, f�radhatatlan volt a t�ncban, mulattat�sban, �s mikor e sorokat �rjuk, a j�kedv olyan forrpontot �rt el, hogy el�re l�that�lag a reggel veti csak v�g�t a mindenk�ppen siker�lt t�ncvigalomnak."

Az �p�let 1944-ig kaszin�k�nt m�k�d�tt. Ezt k�vet�en a Magyar Kommunista P�rt, majd pedig a Magyar Dolgoz�k P�rtj�nak k�zponti sz�kh�za lett. 1957-ben a szentesi �llami Zeneiskola haszn�lat�ba adt�k, amely ma is az �p�letben m�k�dik Lajtha L�szl� Zeneiskola n�ven. 1929-ben az udvari r�szen egy 7 m hossz� �s 18,5 m sz�les, 3 szob�s toldal�k�p�let k�sz�lt. 1948/49-ben a nagytermet kult�rteremm� alak�tott�k �t, ekkor alak�tott�k ki a ma is megl�v� sz�npadot. Az iskolai c�l� hasznos�t�s �rdek�ben a nagyobb szob�kat az 1960-as �vek els� fel�ben kisebb termekre osztott�k. Az �p�let utols� nagyobb �talak�t�s�ra 1985/86-ban ker�lt sor.