1950 �s 1954 k�z�tt a magyar futballv�logatott csapatkapit�nya �s a Budapesti Honv�d meghat�roz� egy�nis�ge volt. Az 1956-os forradalom lever�s�nek h�r�re k�lf�ld�n, el�sz�r B�csben maradt, ahov� r�videsen feles�ge �s gyermeke is k�vette. K�s�bb Spanyolorsz�gba k�lt�z�tt, ahol 1958-ban a Real Madrid legend�s j�t�kosa lett. 39 �vesen hagyott fel j�t�kosi p�lyafut�s�val �s ut�na futballedz�k�nt tev�kenykedett. 1991-ben v�gleg Magyarorsz�gra k�lt�z�tt, ahol 1992-t�l az MLSZ ut�np�tl�s-, majd nemzetk�zi igazgat�ja, v�g�l pedig 1993-t�l egy r�vid id�re a magyar labdar�g�-v�logatott sz�vets�gi kapit�nya. 2000-t�l kezd�d�en Alzheimer-k�rral �s m�s betegs�gekkel k�szk�d�tt, a k�rh�zat csak ritk�n hagyhatta el. Eg�szs�gi �llapota id�vel egyre rosszabbra fordult. Pusk�s Ferenc 2006. november 17-�n hunyt el.

Pusk�st minden id�k legjobb magyar futballj�t�kos�nak tekintik, amellett, hogy Magyarorsz�gon �s Spanyolorsz�gban m�ig is k�ztiszteletnek �rvend, a sport�g sz�mos nagy alakja, p�ld�ul Cruyff, Beckenbauer vagy Di St�fano is nagyra becs�lte. P�ratlan j�t�k�t a rendk�v�li robban�konys�g, a t�k�letes labdakezel�s, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megold�sok, a szinte centim�terre pontos �tad�sok, a nem mindennapi helyzetfelismer�s �s a brili�ns l�v�k�szs�g jellemezte. Akaraterej�t igazolja, hogy amikor Spanyolorsz�gba igazolt, t�ls�llyal k�szk�d�tt, �m �t�llt a spanyol ritmusra, �s r�vid id�n bel�l k�pes volt lefogyni a megfelel� szintre. Harminc�ves kora ut�n is k�pes volt a meg�jul�sra, �s a publikumot a r�gi j�t�k�val, s�t n�ha ann�l is jobbal k�pr�ztatta el. Ismert volt er�s �s hihetetlen�l pontos bal l�bas l�v�seir�l.

Pusk�st az IFFHS a 20. sz�zad egyik legjobb eur�pai j�t�kos�nak tekinti. 2004-ben felker�lt a neve a vil�g legjobb labdar�g�inak n�vsor�t tartalmaz� FIFA 100-as list�ra. ^[1]

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok:

Irodalom:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusk�s_Ferenc

Fot�:
Pusk�s Ferenc arck�pe - forr�s: internet