A budapesti Orsz�gos Magyar Iparm�v�szeti Iskol�ban – ma a Moholy-Nagy M�v�szeti Egyetem – M�trai Lajos Gy�rgy tan�tv�nyak�nt tanult szobr�szati ismereteket. Els� jelent�sebb munk�ja a szegedi V�s�rhelyi P�l eml�km� k�t oldalfigur�ja. 1903-1905-ig �llami �szt�nd�jjal a p�rizsi Juli�n Akad�mia hallgat�ja volt. Hazat�r�se ut�n H�dmez�v�s�rhelyen telepedett le, ahol bar�ts�got k�t�tt Rudnay Gyula fest�vel, majd 1910-t�l Budapesten �lt. A II. vil�gh�bor�ban a Budapestet �r� bomb�z�sok alatt vesztette �let�t. Fia az az�ta szint�n elhunyt P�sztor J�nos sz�nm�v�sz (1914–1984).

Igaz�n h�rnevess� n�pszer� ki�ll�t�sai miatt v�lt (1911, 1918, 1925 �s 1930). M�r 1906-ban v�s�rolt t�le szobrot a Sz�pm�v�szeti M�zeum, B�cs�zkod�s c. zs�nerszobr�t. Eredetileg terrakott�b�l k�sz�tette el a m�v�sz ezt a kisplasztik�t, azt�n a m�zeum k�r�s�re f�b�l is kifaragta. Alacsony talapzaton �ll� k�t alf�ldi p�sztort �br�zol, egy �regebbet �s egy fiatalabbat, amint �ppen b�cs�zkodnak egym�st�l, k�zfog�suk m�r szinte csak jelk�pes, gesztusaikban �s arckifejez�s�kben t�kr�z�dik szoros �rzelmi k�t�tts�g�k, ez volt P�sztor J�nos er�ss�ge. �rzelmeket, k�t�d�seket tudott �br�zolni szobrain, k�s�bb a megrendelt szobrokon is, nem egyszer�en historiz�l� szeml�letben el�adott alkot�sok a � szobrai, amelyb�l m�ig oly sok �ll tereinken, t�bb ann�l, az � szobraival m�ig sz�vesen �lnek egy�tt a n�pek, melegs�get, embers�get �rasztanak.

1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelon�ban. T�m�i f�leg n�i alakok, portr�k �s s�reml�kek. Az 1930-as �s 1940-es �vekben t�bb budapesti eml�km�vet k�sz�tett. Egyik legismertebb munk�ja Kazinczy Ferenc eml�km�ve a Budai V�rnegyedben, �s a neoklasszicista st�lus� barokkos lend�let� lovasszobor II. R�k�czi Ferencr�l. Ezt a szobrot a Parlament �p�lete el�tt, a Kossuth t�ren �ll�tott�k fel 1937-ben. Feh�r m�rv�nyb�l megform�zta Rudnay Gyula fest� bar�tj�nak mellszobr�t[1], melyet 1966-ban �ll�tottak fel a Margit-szigeti M�v�szs�t�nyon.

SZENTESI ALKOT�SAI

x

Az oldalon felhaszn�lt forr�sok

Irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/P�sztor_J�nos_Szobr�sz

K�p:
P�sztor J�nos arck�pe - forr�s: http://wiki.strandkonyvtar.hu