-- BELÉPÉS

 OLDALTÉRKÉP - KEZDŐOLDAL - ARCKÉPCSARNOKKÖZTÉRI ALKOTÁSOK -  -  ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK - MÚZEUMOK KIÁLLÍTÓHELYEK  TERMÉSZETI ÉRTÉKEK  -  UTCÁK TEREK -    KÖNYVESPOLCRA - IMPRESSZUMVENDÉGKÖNYV 
 


LEXIKON
 
A, Á - B - C - CS - D -E, É - F - G - GY - H -I, Í - J - K - L - LY - M - N NY - O, Ó - Ö, Ő -P - Q - R - S - SZ - T -TY - U, Ú - Ü, Ű - V - W - X - Y - Z - ZS

TEMATIKUS OLDALAK


Már 667 kincs az oldalon

Legújabb feltöltések


Komor Marcell (1868-1944)

Komor Marcell-mellszobor
Veréb Imre (1936-1982)
Veréb Imre-emléktábla
Tóth József-emléktábla
Petőfi S. Ált. Isk.-emléktábla
Barta János-emléktábla

Nagyajtósi István (1908-1989)

Velünk élő örökség
A Szentesi TV Állomás
Szentes kincsei
Bese László
Mozgóképek Szentesen
Aki iszik belőle, váljon egészségére
A szentesi díszkút története
A művelődés szentesi otthonai
Veszett Nagy Sándor nyomában
Szentesi szó-képek
Megszakadt életút
A Vasúttörténeti Alapítvány gépészeti gyűjteménye Szentesen
Elestek a dicsőség mezején
Szentesi disznótoros könyv
40 éves a Galéria
Szentes halmai
Szentes rejtett kincsei
Szentesi életrajzi évfordulók 1988
Szentesi életrajzi évfordulók 1987
Szentes és a repülés
Megszentelt határ
Szentesi fazekaskönyv
A Lajtha László zeneiskola fél évszázada
Petrák - krónika
Amire emlékszem
Húsz év könyv
Kiss Bálint református lelkipásztior élete és munkássága
Harruckern János György-mellszobor
Szentesi anekdoták
CSMHE évkönyve 2011-2012
A vekeri halastó madárvilága
Pirity Mátyás-emléktábla
Pirity Mátyás (1911-2003)
Sportuszoda alapkő-emléktábla
Dr. Rébeli Szabó József-emléktábla
Emlékfa - 2011
Kopjafa
1956-os emlékoszlop
Szóváltás a barázda végén
Büszkeségpont
Gyónás
Kruplicukor
Fegyveres életfa (1983)
Kopjafa (2016)
Emlékfa - 1980
Ivókút-2012
Emlékfa - 2015
MÁV motorgarázs emléktábla
Emlékfa - 2004
Egyenruhák - kiállítás képgaléria
Tavasz a természetben - képgaléria
Makett kiállítás
Műszakiak Napja - képgaléria
Arcképek Szentesről - képgaléria
XIII. Műszakiak Napja - képgaléria
Látogatás az Árpád Agrár Zrt. Szentlászlói telepén
Barangolás Szentes kincsei között - előadás képgaléria
Mátkaság, esküvő, lakodalom - néprajzi előadás képgaléria

"Rejtelmek, ha zengenek..." kiállításmegnyitó képgaléria
A szentesi városháza építéstörténete - könyvbemutató képgaléria
A szentesi városháza építéstörténet - könyv
Nagy Imre festő festményei
Hírversek 001
Tokácsli Lajos festőművész képei
Tokácsli Lajos centenáriumi emlékalbum
Síma Ferenc (1912-?)
Min nevettek őseink...
Szentháromság-szobor építése
Szentháromság szobor
Kálvária szoborcsoport
Könyvespolcra - Nézzétek az álmot játszom
Tóth József emléktábla
Rébeli-Szabó József (1932-2011)
Könyvespolcra - A Lakos-gyilkosság
A Szentesi Vasutas Sportegyesület alapítói
A szentesi vízilabdasport legendás szervezői
Lakos József-dombormű
Szentes irodalmi emlékei
XII. Piusz pápa mellszobor
Koszta József emléktábla
Azt írta az Újság - 008
Azt írta az újság - 007
Azt írta az újság - 006
Farkas Antal domborműves emléktábla

 

"PERCRŐL PERCRE..."

A Kossuth u. 8. sz. épületrész bontása

Büszkeségpont Emlékmű építése


TUDTA?

Könyvespolcra

KÖNYVESPOLCRA

 

 

számláló
Indulás: 2011-12-28
 

időjárás

 
SZENTESI SÉTA

PROGRAMAJÁNLÓ EZ TÖRTÉNT MOSTANÁBAN - ÚJ KÖZTÉRI ALKOTÁSOK - SZENTESI SÉTA - MEGKÖZELÍTÉS

 


Séta Szentesen a vasútállomástól a sporttelepig.

Összeállította: Lantos Imre, Lantos Imréné és Nagy Zsolt

1. Városunk története.

Szentes környéke a feltárt leletek szerint az újkőkor (i.e. 5000-i.e. 3000) óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb alakja az ún. Sarlós isten szobra.
Bizonyos föltevések szerint Szentes térségében, a Tisza-Körös szögletében állt Attila (433-453) legendás sátorvárosa.
896. A honfoglaláskor Ond vezér törzse telepedett itt le.
1075. Az első írásos emlék I. Géza által kiadott oklevél, Kurca (Curieca) nevét örökíti meg.
1332. Először említi oklevél: SCENTHUS olv. Szentüs. Neve valószínűleg az első birtokos családtól származik.
1564. I. Ferdinánd adománylevele már Oppidumként (mezővárosként) említi
A település a török megszállást túlélte, bár 1596-ban és 1693-ban hosszabb rövidebb ideig a nádasokban keresett menedéket.
1699. A török hódoltság megszűnése után a város fejlődése felgyorsult.
1720. Harruckern János György élelmezési főhadbiztos, érdemei elismeréseként jelentős birtokokat kapott Békés és Csongrád vármegyében
1730. Három országos vásár tartására szóló privilégiumot kapott
III. Károly királytól. Ettől kezdve a város hivatalos pecsétjén pálmafa látható, amely a település címerképévé vált.
1775. Házasság révén gróf Károlyi nemzetség birtokába került.
1836. A város a Károlyi grófokkal örökváltsági szerződést kötött.
1878-tól 1950-ig megyeszékhely
Föld nélküli lakossága kubikusként vette ki részét a Tisza szabályozásából.
1950-től lendületet vett a város iparosítása.
1959. Itt épült fel a televízió körzeti adóállomása. A termál kutak felhasználásával a település körül virágzó zöldségtermesztés és virágkertészet alakult ki. Híres még a fekete kerámiáiról

2. Városunk fejlődése

Szentes a Tisza bal partján, a Kőrös-torkolat közelében, a Kőrösböl kiszakadt Kurcameder mellett terül el. Határa az Alföld délkeleti részéhez tartozik. Szentes területe vízben igen gazdag volt. A város keletkezése, a település lakosságának küzdelmes élete a víztől elválaszthatatlan. Szentesieknek a Tiszán való átkelést, az Árpád kortól kezdve 1903-ig a böldi rév biztosította. 1903-ban építik fel a csongrádi Tisza hidat. A szentesi határ vizei a múltban sok veszedelmet és kárt okoztak. A várost gátakkal körülvéve védték több-kevesebb sikerrel. Mivel a város környéke igen gazda volt vizekben és legelőnek alkalmas rétekben a fő megélhetési forrást a halászat és a rideg állattartás tette ki. A Tisza szabályozása után a területet vízmentesítették, lecsapolták, ezután tértek át a belterjes földművelésre. A múlt század utolsó évtizedéig a város a kiépítetlen földutakon a gyakori esőzésektől, árvizektől gyakorlatilag megközelíthetetlen volt. A városnak sokáig se műútja, se vasútja nem volt. Az első kövezett út csak 1883-ban épült meg a városhatártól a böldi révig.
Noha látták az előnyét a városban, az első műút csak a vasútvonal kiépülése után három évvel 1889-ben épült meg a Petőfi utcától a vasútállomásig keramittéglából. 1893-ban építi ki az állam a Szentesen átvonuló közutat.  Az utcák sokszor az esőzések miatt járhatatlanok voltak. Az első tölgyfa padlójárdákat 1845-ben kezdik meg építeni. 1848-ra már az egész várost behálózta.  A város utcáinak és tereinek világítását 534 petróleumlámpa látta el. Villanyvilágításról már 1893-ban beszélnek, de a kivitel azonban csak 1902-ben valósult meg.
Városunknak az 1800-as évek végéig nagyobb középülete, nevezetesebb műszaki alkotása a templomok kivételével nem volt. Az áttörést a vasút és a műút kiépülése hozta meg.
 

Most egy rövid sétával elindulunk a vasútállomástól és bemutatjuk városunk épületeit, nevezetességeit.

3. Vasút állomástól az Apponyi térig.

Szentes első vasútvonala 1887-ben nyílt meg a város és Kunszentmárton között. Ugyanekkor épült az egyszerű kétszintes indóház. A megnövekedett forgalom következtében hamar szűknek bizonyult, ezért később bővítették és alakították át mai formájára. A terveket Magyari János készítette. Az épület szecessziós stílusban épült 1928/29-ben. Technikatörténeti látványosság az állomás épülete mellett kiállított BC motorkocsi.  Az országban elsőként itt alakult ki a huszas években a vasúti motorvontatás.
Az állomás épülete előtt található a Nádai Géza tér. A tér közepén kis medencét láthatunk, benne Máté István szobrával. Sétánkat a Baross utcán folytatjuk tovább. Itt még fellelhető a város régi építészeti hangulata.

A Kossuth utcára érve baloldalt találjuk kis toronnyal a tűzoltóság 1954-ben épült épületét, ahol Tűzoltó Történeti Kiállítást hoztak létre. Egyenlőre csak bejelentett csoportokat fogadnak.

Tovább haladva a Kossuth utcán a  Bartha János Mezőgazdasági szakiskolához érünk. 1940-ben épült Kerekes András tervei alapján. Az épületben 1944 nyarán német katonai kórház működött. Sebesüléséből gyógyulóban itt tartózkodott Heinrich Böll Nobel-díjas német író. Az árkádos bejárat falán két emléktábla található, az egyik Henrich Bőllre emlékezik a másik a szentesi születésű Őze Lajos színész emlékét őrzi, aki 1952-ben itt érettségizett.

A következő épület Csendőrlaktanyának épült 1942-ben.
A kiterjedt szentesi tanyavilág közbiztonsági felügyeletét 1881 óta a csendőrség látta el. 1920-tól m. kir. állami rendőrség is működött a városban. Ma a városi rendőrség használja ezt az épületet.

A Kossuth utca másik oldalán található az Apponyi tér, 1962-ig a város piactere volt, majd beépítették. A város 1730-ban három országos vásár tartására kapott engedélyt III. Károlytól, majd V. Ferdinándtól 1847-ben megkapta a privilégiumot a negyedik tartására is.
1849 júliusában Lenkei tábornok parancsnoksága alatt itt táborozott egy honvéd hadtest, amelynek az lett volna a feladata, hogy megakadályozza az osztrákok átkelését a böldi révnél. Ezt az egységet azonban Szegedre irányították, ott részt vett a szőregi vesztes csatában. A téren található a Tanácsköztársaság emlékére 1969-ben fölállított szobor, alkotója Marton László.

4. Apponyi tértől a Luther térig.

Utunkat folytatva a Kossuth utcán az Európa parkba érünk, ahol az 1969-ben felállított Koszta József mellszobra látható, alkotója Borsos Miklós.  A szomszédos Zrínyi u. 2 sz. alatt lakott Koszta József az alföld nagy festőművésze. A ház falán 1969-ben emléktáblát helyeztek el.

A tér jellegzetes épülete a volt zsinagóga.  Az épület 1868/72-ben épült romantikus stílusban, tervezője Knábe Ignác. A zsidóság első képviselői a 18. század közepén jelentek meg Szentesen, de még nem voltak állandó helybeli lakosok. Letelepülésükről a források 1790 körüli időből tesznek említést. 1854 nyarán határozatot hoztak új templom építéséről. A II. Világháború idején a szentesi zsidóság létszáma lényegesen lecsökkent. A templom 1960-tól üresen állt és állaga fokozatosan romlott. Az önkormányzat felújította az épületet és jelenleg a Városi Könyvtár működik benne. Kertjében emléktáblák vannak elhelyezve a szentesi izraeliták emlékére. A tér másik felén található az olvasó nő szobra, Józsa Lajos alkotása. A zsinagógától egészen a Luther térig a legtöbb polgárházat és üzletet sajnos lebontották. A megmaradt épületek felújítva szépen meghúzódnak a modern üzletek és lakóházak között.

A Kossuth utcán továbbhaladva érjük el Luther teret. A 11-es számú házban működött a „Megváltó” gyógyszertár, amely 1856-ban épült klasszicizáló stílusban. Az építésekor díszesnek számító saroképületben 70 éven át működött a patika. Az épület oldalán Farkas Sándor gyógyszerész, régész emléktáblája látható. Jelenleg könyves bolt működik a helyén.
A gyógyszertár előtti téren szárazmalom állt. Elbontása után a területet tyúkpiacként használták. A századfordulón az evangélikus templom építésével párhuzamosan a teret parkosították, és 1906-ban Luther térnek nevezték el.  

A hangulatos kis téren látható a város első artézi kút szoborcsoportja amely 1886-tól 1934-ig a vármegyeháza előtt állt.  A kút szobrait 1886-ban Franciaországban ágyúöntvényből készítették. Ideszállítása nagyon nehezen ment, mert a franciák azt hitték, hogy Szentes Németországban található. Ezért a szoborcsoportot nem akarták a határon a németeknek átengedni. A félreértések tisztázása után engedték meg az átszállítást. Egyes feljegyzések szerint Auguste Rodin francia szobrász alkotása. A régi kutat azért kellett elbontani, mert Horváth Mihály szobrát a helyére tervezték. 1934-től raktárakban hányódott. Restaurálása után 1996-ban került a térre.

A tér jellegzetes épülete az Evangélikus templom 1904/05-ben építették neogót stílusban, tervezője Francsek Imre. Az első evangélikus családok betelepülése a 18. század közepére tehető. A kezdeti időkben vallásuk gyakorlása korlátozva volt. A református lelkészek szolgálatait nem vehették igénybe. Keresztelés, temetés, házasságkötés végett a katolikus plébánoshoz kellett fordulniuk, és a katolikus templomba kellett járniuk.
II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete némi könnyebbséget jelentett, ettől kezdve legalább a református templomba mehettek istentiszteletre. 1791-ben életbelépett a szabad vallásgyakorlás.

A Kossuth utca 12-es számú ház falán találhatjuk Horváth Mihály 1981-ben készült emléktábláját.    Az egykor itt állt házban született 1809-ben Szentes nagy fia. Horváth Mihály fiatalon, 33 éves korában lett az MTA tagja, 1849-től csanádi püspök, az 1849-es független magyar kormány vallási és közoktatási minisztere volt. Az egyetlen főpap volt, aki a kormányt Debrecenbe követte. A szabadságharc leverése után az országban bujdosott, majd Belgiumba menekült. Csak 1867-ben tért haza. Az egykori szülőháza helyén modern üzletsor épült.

A Kossuth utcáról jobbra lekanyarodva a Horvát Mihály utcán rövid sétával érünk a Dr. Papp Lászlóról elnevezett Sportcsarnokhoz, falán a névadó emléktábláját láthatjuk. 1927-ben és 1933-ban kötöttfogású Európa-bajnokságot nyert, az 1928-as amszterdami olimpián ezüstérmet, ezen kívűl számtalan magyar bajnoki címet szerzett.  Az előtte lévő területen található a Sosai Oyamma Emlékpark. Magyarországon, de talán az egész világon Japánon kívül ez az első kegyeleti emlékhely, amely a világ legnagyobb karate harcosának emlékét őrzi. Az emlékművet 2001-ben avatták fel.

5. Luther tértől a Kossuth térig.

Visszatérve a főutcára először a  Szentes Vidéki Takarékpénztár volt székháza előtt megyünk el. Eklektikus stílusban épült 1909/10-ben, Mészáros Sándor tervei alapján. Szentes második pénzintézete Szentesi Gazdasági Kereskedelmi és Bizományi Hitelintézet névvel 1870-ben jött létre. 1874-ben vette fel a Szentes Vidéki Takarékpénztár nevet. Jelenleg az épületben üzletek működnek.
 
Az utca túloldalán találjuk a posta modern épületét. Az előtte lévő téren, láthatjuk K. Tóth Vali 1991-ben készült Fortuna szobrát. A posta épületében kis postatörténeti kiállítást hoztak létre, csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

Tovább haladva a Kossuth utcán érjük el a Szent Miklós teret. Fő nevezetessége az 1786-ban késő barokk stílusban épült Szent Miklós magyar ortodox templom. A 18. század első felében a háborús viszonyok miatt számos görög kereskedő család Magyarországra menekült, és közülük többen Szentesen telepedtek le. A családok számát 1773-tól tartották nyilván. 1784-ben megalapították önálló egyházközségüket. Az előírásokhoz igazodva, a torony nélküli, kisméretű templom 1786-ban készült el. Az 1900-as évek elején először egy favázas harangtoronnyal, majd 1927-ben a mai 22 méteres kőtoronnyal egészült ki.

 A templom mellet egykor a görög kereskedők üzletháza állt, most egy modern hatemeletes ház (Fehérház) van a helyén. Az épület első emeletén kapott helyet a városi Galéria, ahol időszakos kiállítások láthatók.

 Még a téren található Fridrich János Fényírdája napfényfotó műterme 1905, ami ipari műemlék, múzeumként működik. Napfény-fotográfia műtermét Fridrich János 1905-ben építette fel az egykori görög bérház udvarában. Műtermében a város művészei, gyűjtői s műkedvelői rendszeresen összegyűltek. A villanyvilágítás kezdete előtt fényudvaros műtermében kiváló minőségű képeket készített.

 A műteremből kilépve a volt Takarékpénztár épületének tűzfalán kulturális kirakatot láthatunk, ahol a napi, heti nagyobb programok múzeumi nyitvatartások ismertetése található. A kirakatot a helyi TKME tagcsoport a Koszta József Klub rendezi.

A hatemeletes bérházat elhagyva jutunk a Kossuth Lajos térre. Területén még a 18 században is mocsaras tó volt. Lecsapolása után feltöltötték és sokáig a város piactere volt. 1892-ben kapta mai nevét Kossuth Lajos 90. születésnapja alkalmából.
Kossuth Lajos Jókai és Vasvári kíséretében 1848. október 1-jén járt először szentesen. Nagyhatású toborzó beszédét az akkori piactéren mondta el. Ezután többször is átutazott városunkon. 1869-ben egyhangúlag Szentes képviselőjévé választották. Mandátumát természetesen nem tudta elfogadni. 1887-től Szentes Díszpolgára.

 A téren a legelső Kossuth szobrot 1898-ban állították fel, ma a Városháza emeleti folyosóján látható. Jelenleg a dísz téren két szobor található. Kossuth Lajos állószobrát 1934-ben Tóth István, Horváth Mihály szobrát Kisfaludy S. Zsigmond készítette.

 A szépen parkosított téren találjuk a város legjellegzetesebb épületeinek együttesét. Itt található az 1869-ben alakult első pénzintézet, a Szentesi Takarékpénztár épülete. 1929-ben, eklektikus stílusban épült, tervezte Kozma Lajos. Ez a város első vasbetonvázas épülete. Jelenleg az épület emeletén lakások, a földszinti részén Bank és könyvtár működik.

Az épületegyüttes másik része a Városháza, késő barokk stílusban épült 1910/11-ben, Bohn Alajos tervei alapján. A mai városháza az a középület, amelynek létesítését Szentesen a legelsők között határozták el. Az épület Kossuth térre néző főhomlokzatán Szentes ősi pálmafás majolikából kirakott címere látható, alatta az 1836. évi örökváltság tényét megörökítő emléktábla található. Az épület folyosóján ma is látható a régi főtéri, 1898-ban bronzból készült Kossuth  mellszobor, Kis Győrgy és Gerendayi Béla alkotása.

A Kossuth tér másik jellegzetes épületcsoportja a volt Vármegyeháza és a mellette lévő Kiss Bálint Református Általános Iskola. A Vármegyeházát neoreneszánsz stilusban 1882/83-ban, Makai Endre tervei alapján építették.
 1878-tól 1950-ig Szentes Csongrád megye székhelye volt. Az épületben jelenleg Levéltár működik. Korábban a megyeháza főbejárata előtt állt Zsigmondy Béla mérnök által 1885/86-ban fúrt 312 méter mélységű kútja. A város első és az Alföld harmadik artézi kútja volt. Talpi magmintájából itt került elő a Cerithium Szentesiense, melyet Halaváts Gyula geológus a városról nevezett el. Azóta sem találtak sósvizi (tengeri) csigavázat édesvizi (alluvimos) üledékben. Az elbontott kút szoborcsoportja jelenleg a Luther téren látható.

Mellette található az 1928-ban, eklektikus stílusban épült iskola. Tervezte Antal Endre és Dobovszky József.
Az első református iskola a Kurca parton volt található, a mostani bírósági épület déli végénél. 1799-ben új iskola építését határozták el, épülete a mai iskola helyén állt. Az idő múlásával egyre sürgetőbbé vált a központi iskola bővítése és új építése. Alapkövét a reformáció ünnepén, 1828-ban helyezték el.

A tér másik jellegzetes épülete az 1808-1826-ban kora klasszicista stílusban épült Református nagytemplom. Tűzfigyelő körerkélyes tornyának alsó része 1770 körüli. Az alföld leghosszabb hajójú temploma.
A szentesi református egyház megalakulásának pontos ideje nem ismert, 1543-1549 közé tehető. 1746-ban a reformátusok által addig használt templomot (ma a Katolikus Szent Anna templom), át kellett adni az akkor még csekély létszámú katolikusoknak. Azonban báró Harruckern Ferenc  új imaház és harangláb építéséhez adott helyet.. Az új református templom helyét az akkori szemét- és trágyarakodó területre jelölték ki. Kikötötték, hogy az épület csak vályogból vagy puhafából készülhet és külsejében nem hasonlíthat a katolikus templomokhoz.  Az első templom 1747-ben készült el, 1760-ban leégett. 1761-ben új templom építésére kaptak engedélyt, amelyet már égetett téglából készítettek el. Többszöri átalakítás után 1826-ban nyerte el mai formáját. A templom galériájában kiállítás látható a szentesi reformátusok történetéről.

Most a templomtól tegyünk egy rövid sétát a Kiss Bálint utcában, jellegzetes épületei a református imaház, bérház , lelkészlak. A lelkészlak nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az épület falán Kiss Bálint református lelkész emléktáblája látható.  

Az utca végén találjuk a volt úri kaszinót. 1890-ben épült kora eklektikus stílusban, Kosztka Károly terve alapján. Jelenleg a Lajta László Zene Iskola működik benne. Szentesen a szervezett társasági élet kezdetei 1845-ig nyúlnak vissza.

6. Kossuth tértől az Olimpiai tölgyig

Visszatérve a főtérre pihenjünk meg egy kicsit az árnyas fák alatt. A Kossuth teret elhagyva a jelzőlámpáknál délnek haladunk tovább.   A Petőfi utca (egykori Úri) utca elején találjuk az egykor szebb napokat  megélt Petőfi Szállót, 1898-ban szecessziós stílusban épült, Komor Marcel tervei alapján. Az épületben egy 500 személyt befogadó színházterem működik, amit Tóth József szentesi születésű színészről neveztek el. A színházterem bejárata felett található a mellszobra, 1923-ban készítette Koncz Antal gipszből. Eredetileg a színház emeleti karzatán volt látható. A színház átépítése után az előcsarnokban volt elhelyezve, majd Novák István építész tervei alapján 1986-ban bronzba öntve került a jelenlegi helyére.

A Petőfi utcán továbbhaladva számos múlt századi klasszicista, romantikus és kora-eklektikus épület található. A. 9. szám alatt épült az egyik jellegzetes polgárház. 1800/30 között épült klasszicista dongaboltozatos alápincézett épület a Károlyiak uradalmi épülete volt. Czukerman Ignác borkereskedő vásárolta meg, majd házasság révén Polacsek Albert ügyvéd tulajdonába került. 1904-ben a család felvette a Péter családi nevet.  Az épület jelenleg Péter Pál Polgárház Múzeumként működik. A kiállításon polgári enteriőr látható.

A Péter Pál Polgárházzal szemben található a volt Posta épülete, 1888-ban épült klasszicizáló stílusban. 1910/18 között átépítették Dobóczky József tervei alapján. Az első szentesi postaállomást 1787-ben állították föl. A postamesterek változásával együtt a postaállomás helye is gyakran változott. A postahivatal 1882-ben állami kezelésbe került. Az épületet a posta 1910-ben vette bérbe és 1989-ig működött benne. Jelenleg bolt működik a helyén.

Az utca végén találjuk a Petőfi Sándor Általános Iskolát. 1914-ben, eklektikus stílusban épült, Bohn Alajos tervei alapján.
Szentesen 1871-ben kezdődött a polgári leányiskola képzés. 1891-re kinőtte az addigi szükség épületeket. Egyre sürgetőbbé vált egy korszerű intézmény létrehozása. Az iskolát átadása után államosították, az intézet neve állami Magyar Királyi Polgári Leányiskola lett.

Az előtte lévő kis téren áll az 1937-ben ültetett Olimpia tölgy, Lőrinc Márton ajándéka. Ő az 1936-os berlini olimpiai kötöttfogású birkózásban aranyérmet nyert. Az emlékbe kapott facsemetét erdélyi szülőfalujában nem tudta elültetni, ezért második szülővárosának szentesnek adományozta.

7. Olimpiai tölgytől az Erzsébet térig

A Petőfi utcától sétáljunk tovább a Szent Imre herceg utcán. Az egyik háznál eredeti napsugaras szárazkapu látható. Tovább haladva hamarosan elérjük a Horváth Mihály Gimnázium épület együttesét. 1887/88-ban épült eklektikus stílusban, Benkó Károly tervei alapján, majd 1915/18-ban, Ybl Lajos tervei alapján nyerte el mai formáját. A középiskolai szintű oktatás kezdetei a 18. század elejéig vezethető vissza, de gimnáziumról csak 1859-től beszélhetünk.
Az utca másik oldalán található Zsoldos Ferenc Szakmunkásképző Iskola. A mellette lévő kis téren áll Máté István szobrász 1991-ben készített Randevú szobra.

Továbbhaladva az utcán találjuk a Szent Anna katolikus templomot. A város egyik legjelentőbb műemléke.
Szentes első kegyura a Szeri Posafi nemzetség volt. Kis temploma, amely puha anyagból készült, a mai katolikus templom helyén állt s körülötte terült el a legelső temető is. A viszontagságos időkben többször leégett s a lakosság ugyanott újra felépítette. A reformáció után és a török hódoltság alatt a reformátusok használtak.  1747-ben a török kiverése után a Helytartótanács által közölt királyi parancs visszaadta a katolikusoknak. 1750-ben báró Harruckern Ferenc megalapította a plébániát. 1764 és 1768 között barokk templomot emeltek, amit azonban a torony kivételével 1844-ben lebontottak. Jelenlegi klasszicizáló stílusát 1847-ben kapta és Szent Anna tiszteletére felszentelték. A templomot boltíves árkádsor, kerengő köti össze az 1937-ben épült új plébánia épületével. A plébánia előtt áll az 1886-ban emelt, mészkőből készült neoreneszánsz Szentháromság szobor, Jablonszky Vince budapesti szobrász alkotása. A templom kertben található az 1891-ben készült Szent József szobor.

A templommal szemben látható a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola. 1911/12-ben épült magyaros szecessziós stílusba, Dobovszky József tervei alapján. A szentesi katolikus egyház 1772-ben szervezte meg az elemi szintű rendszeres oktatást.  A katolikus gyermekek számának folyamatos növekedése miatt egyre szűkebbnek bizonyult a templommal szembeni öreg iskola. 1907-ben határozták el, hogy helyén modern emeletes iskolát építenek

Az iskola előtt található az 1911 körül parkosított kovácsoltvas kerítéssel körülvett Erzsébet tér. 1926 óta a park közepén áll az I. Világháborús emlékmű Pásztor János alkotása. A tér jelentősebb épületi közé tartozik a Városháza és a Megyeháza oldalszárnyai.

A tér nyugati részén találjuk az 1911/12-ben szecessziós-eklektikus stílusban épült Járásbíróság épületét, Tervezte Dobovszky József.
A Magyar Királyi Járásbíróság 1827-ben kezdte meg működését egy bérelt épületben. A hely hamar szűknek bizonyult. 1906-ban kijelölték az új épület helyét a katolikus plébánia szomszédságában., de csak1910-ben kezdték meg az építését. Jelenleg is a városi bíróságnak ad helyet.
 
8. Erzsébet tértől a Széchenyi ligetig.

Rövid pihenő után folytassuk utunkat a bíróság épülete mellett a liget felé. Hamarosan elérjük a városunkat átszelő Kurcát. A Kurca a Körös torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a határban. Élővíz korában Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt. A Tisza és a Kurca között elterülő rét természeti adottságával nemcsak az életet, hanem a védelmet is jelentette. A város megtámadása esetén a lakosság a rétség mocsaras nádas zegzugos részeiben talált menedéket. A Tisza szabályozása után zsiliprendszerrel zárták el a víz útját. Jelenleg szivattyúkkal adnak friss vizet a Kurcának.
Egy régi monda szerint nevét egy török lányról kapta, aki basa gyermeke volt. A basánál szolgáló magyarok közt volt egy hadnagy. Kurcának megtetszett a fiatal hadnagy. A basa elrendelte hogy a fiút le kell fejezni és testét az Alma folyóba vetni. Kurca a hadnagy után ugrott. A basa hiába hívta a lányát, azt többé nem látta. Azóta hívják a folyót kurcának.
A Kurca neve először I. Géza 1075-ős adománylevelében fordul elő. A folyó élővíz korában legfontosabb halászhelye és hajózható folyója volt a városnak.

A hídon ne menjünk át, hanem forduljunk le balra a Kurca parti sétányra. Hangulatos parti séta után hamarosan elérjük az 1973-ban épült Eszperantó fahidat.

Ha átkeltünk a fahídon a Kurca jobb partján terül el a 7 hektáros árnyas Széchenyi liget, a Kurca és a Vecseri fok által határolt szigeten létesítették. Nevét 1860-ban, Széchenyi halála alkalmából kapta. Hosszú idő után 1869-ben adták át a nagyközönségnek. Középső részét a századfordulón botanikus kertté alakították.
1869/70-ben a liget vonzóbbá tételéhez a városi tanács szükségesnek tartotta vendéglő és fürdőház építését. Az épületeket klasszicista, romantikus stílusban Török János tervezte. Utunk először a volt gőz- és kádfürdő épülete előtt halad el. 1871-ben az épület egy részét sziksós fürdővé alakították át. Később a bérlők egymást váltották.
1950-es években megszűnt az épület fürdőház jellege. Jelentős átalakítások után az épület előbb úttörőház, majd játszóház volt. Jelenleg a Családsegítő Központnak ad helyet.

Utunkat továbbfojtatva érünk el az eredetileg vendéglőnek épült múzeumhoz.  Már 1873-ban megszűnt mint vendéglő, s elkezdődött az épület több évtizedes kálváriája. 1873-1888 között iskola majd 1912-ig városháza lett. 1913-ban az 1897-i alapítású Csongrád Vármegyei Történelmi Régészeti Társulat múzeuma vette birtokába az épületet.  1938-1942 között az épületet a fölállítandó csendőriskola részére utalták ki. 1942-re fölépült az új csendőrlaktanya, így a múzeum visszaköltözhetett a ligeti épületbe, ahol jelenleg Koszta József Múzeum néven működik. 1947 óta előkertjében Borbereki Kovács Zoltán világszerte bemutatott Magyar Kubikus c. szobra áll.

Utunk a múzeum épülete és a volt gőzfürdő között vezet tovább a strandfürdő felé. 1896-ban a gőzfürdő épülete mögött megnyílt a nyári artézi uszoda, amely 1932-ig, az új sportuszoda elkészültéig a fiatalság kedvenc nyári tartózkodási helye volt. Ha van időnk érdemes megpihenni egy kicsit a strandon.

Visszafelé sétálva a ligetbe találunk néhány szobrot is, Széchenyi István mellszobrát, készitette Csiky László, és a Széchenyi emlékoszlopot 1985-ben Pataki János fafaragó a  liget kidőlt  fájából faragta.

9. Széchenyi Ligettől a városi sporttelepig

 A liget bejáratánál a Kurca híd előtt találjuk a II. Világháborús emlékművet, melyet 1989-ben az országban elsőként itt állítottak fel.

A kis folyó mellett terül el a város sporttelepe, jelentős épülete a Dózsa-ház. (Horthy-ház). Neoromantikus stílusban épült 1932/37-ben, Dobovszky József tervei alapján.
1927-ben Szentesen rendezték meg a Tiszavidéki Mezőgazdasági Kiállítást. A kiállítás megtekintésére Szentesre érkezett Horthy Miklós kormányzó. A sikeres rendezvénysorozat után felmerült az az elképzelés, hogy a sportegyletek számára épületet biztosítanak, és azt a kormányzó szentesi látogatása emlékére Horthy-háznak nevezik el.
1938-tól 1942-ig az épületet át kellett adni a csendőriskola részére. 1942-től nyerte vissza sportcélú funkcióját. 1945-ben a létesítmény nevét Dózsa –házra változtatták. Ma a városi Sportközpontnak ad helyet.
Az épület mögötti terület volt az Erzsébet liget. 1923-ban fáit kivágták és labdarugó pályát alakítottak ki rajta.  Szentes város sportélete igen szerteágazó
Városunkban az első sportegylet 1881-ben alakult, Korcsolyázó és Csónakázó Egylet névvel, nyolc évvel később 1889-ben a Sport Egylet és a Kerékpár egylet kezdte meg működését. Ezután sorra alakultak az újabbnál újabb klubok, egyesületek.
Szentes 1997-ben elnyerte a NEMZETI SPORTVÁROS kitüntető címet.
Az ezred fordulón 27 sportegyesület 46 szakosztálya és 11diáksportkőr működött
      
Sétánk most véget ért reméljük, hogy ez a kis írás felkeltette érdeklődését és legközelebb már személyesen tudjuk bemutatni városunkat.

Összeállította:
Lantos Imre: T.szám 06441
Lantos Imréné: T.szám 06442
Nagy Zsolt: T.szám 12590


Felhasznált irodalom:

Csongrád Megye építészeti emlékei. 2000
Csongrád megye és Szeged. 1993
Szentes. 1928
Szentes földrajzi nevei. 1990
Szentes helyismereti kézikönyve. 2000
Szentes utcanevei. 1980
Szentesi ki kicsoda. 1996

 
Adatlap létrehozása 2016. január 25

 

 

 


A karma és az asztrológia kapcsolata    *****    Engedd meg, hogy horoszkópod elkészítésével szabad választásodban segítségedre lehessek. Várlak a csillagjövõ oldalon!!!    *****    ♫ Vár Téged is az egyetlen magyar nyelvû, megbízható Zara Larssonnal foglalkozó forrás! ♫ ZL Hungary ♫ ZL Magyarország ♫    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - ÚJ BLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    Nettó Bruttó Bérkalkulátor 2018    *****    A HUN Tv kezet nyújt, Asztrológiai elõadásom az Élet Magazin mûsorában.    *****    INGYEN letölthetõ OSHO könyvek, ezoterikus olvasmányok, Asztrológia: tanácsadás, oktatás.    *****    ***Munkatársakat keresek kezdetben mellékjövedelemként / Napi 1-2 óra munkával, majd késõbb akár fõállásban is!***    *****    Ingyenes tanácsadás,rendeld meg a tetszésed szerinti elemzést és minden kérdésedre választ adok.Részletek az oldalon!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Csillagászati ismeretek kézdõk és haladók részére. INGYENES ASZTRO-suli minden tanulni vágyónak!    *****    ** Portálépítés - G-Portál & HTML & CSS & Wordpress segítségek, kódok, sablonok, egyedi scriptek **    *****    ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! ASHLEY TISDALE!    *****    CSILLAGKÉPEK - a fokok szimbólumai    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - DIVATBLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    ANEZKABLOG megnyitotta kapuit, ahol a valódi, õszinte életét, véleményét olvashatjátok el!